A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

többször is találkozott Szemerével.

51 Egy harmadik szerző szerint Világos után Krakkón keresztül menekült Párizsba.

52 A Szemerével való párizsi találkozás megfelel a valóságnak, és Heilprin becsületességéről és hálájáról tanúskodik még a miskolci időkből származó jóakarója, későbbi munkaadójával szemben. A magyar politikus párizsi emigrációjában 1850. júniusi kelettel feljegyzi, hogy emlékiratainak (A száműzött emlékezetei és Magyarország 1527től) német fordítása lassan halad, már le van fordítva 20 ív, a többi azért nincs, mivel Heilprinnek szeme megfájdult.

53 (Heilprin Párizsban vegetáriánus lett, ettől várta szeme gyógyulását.) Újra Miskolcon 1850 vége felé Heilprin visszatért családjához Miskolcra.

54 A magyar kultúra, a magyar irodalom helyzete jelentősen megnehezedett. A könyvkereskedést munkatársa sógora - Fraenkel-Ferenczi Bernáth vezette tovább,

55 ám két család megélhetéséhez ez kevésnek bizonyult. A vállalkozó szellemű Heilprin könyvkiadással próbálkozott, ennek révén kapcsolatba is kerül néhány magyar íróval, költővel. Majd amikor ez a vállalkozása sem hoz anyagi sikert, kölcsönkönyvtárat nyit. E kétségbeesett vállalkozása, a könyvkiadás akaratlanul is kapcsolatba hozta a kezdő (s mint később kiderült) dilettáns könyvkiadót a korszak jelentős személyiségeivel. Arany János az első hírt Tompa Mihálytól kapja az új kiadói vállalkozásról. Tompa közölte Arannyal (1851. október 4.), hogy most egykötetnyi elbeszélő versét Heilprin miskolci könyvárusnak ajándékozta, aki azt kinyomtatja, eladja, a költségeket levonja, a megmaradt haszonnal megosztoznak. Tompa Pesttől és Pestről kiadási és eladási tekintetben semmit sem vár. „Annyi öröme lesz a dologban, hogy kinyomva látja firkáit".

56 A Tompával való egyezség után megjön Heilprin kiadói „étvágya": Arany János után nyúl. Tóth Endrét kéri fel közvetítésre, aki Vattáról keltezett 1851. október 25-i, Aranyhoz intézett levelében írja, hogy Miskolcon volt Heilprin Mihály könyvkereskedésében, melynek tulajdonosa azt állította, hogy Aranyt még a jobb időkből Pestről ismeri,

57 sokat kérdezősködött is Arany felől, nem hallott-e valamit Önről, ül. a Daliás időkről. Kérdezte, kész-e már e mű, és hogyan s mikor adhatja Arany sajtó alá. Heilprin felkérte Tóth Endrét, kérdezze meg Aranyt, hajlandó lenne-e a költő a Toldi e második részét, a Daliás időket kiadásra eladni, továbbá hol és milyen feltételek mellett. Tóth Endre szívesen eljárna ebben az ügyben, mert Miskolc mindössze 3 óra járásra van tőle. 51. Hochmuth L: í. m. Magyar Zsidó Szemle 1888. 563. 52. Komáromy J.: 1958. II. évf. 2. sz. 39-40. Ezt a feltevést támogathatja az az információ, mely szerint 1849. augusztus első napjaiban a belügyi tisztviselők 11 előfogaton indultak Nagyvárad felé, s onnan mindenki tovább egyéni sorsa szerint. Vö. F. Kiss E.: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp. 1987. 237. 53. Vö. Szemere B.: Naplója. I. 1869. 202., 105-106. és Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848-49-i forradalom és szabadságharc napjairól. 2. kötet Bp. 1978. 331. 54. Hochmuth: i. m. 563. 55. A Ferenczi B.-cég miskolci könyvkereskedés centenáriuma 1835-1935. Corvina 1935. jan. 15. 2. sz. 56. Arany János levelezése. Arany János Összes művei XV. köt. Bp. 1975. 388. A Regék és beszélyek című kötet valóban Miskolcon jelent meg Deutsch Dávid nyomdájában. Uo. 769. (Regék, beszélyek. írta Tompa Mihály. Nyomtatott Deutsch Dávid betűivel 312 1. A kötet végén 43 sajtóhibát igazít a kiadó, köztük *-gal jelöli az értelemzavaró hibákat. 57. Arany János mint A Nép Barátja szerkesztője ugyancsak a Belügyminisztérium státusához tartozott, ill. fennhatósága alá. Vö. F. Kiss E.: Az 1848-49-es magyar minisztériumok 224-226. 244