A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

honnak, míg a jognak / Hű marad" Vörösmarty Fóti dala 11. versszakának 81-82. sorára emlékeztet: „Minden ember legyen ember / És magyar, / A' kit e föld hord' s egével / Betakar". Hont és jogot Vörösmarty is említ A fóti dalban. Heilprin Mihály Nemzeti őrdalának 5. versszaka: „Fegyvert fogtunk a világért, / Honfiak! / Majd utánunk más rabszolgák / Mozganak. / Túl a bércen él egy nemzet, /Jó barát, / Melly példánkra emelendi / Zászlaját". Petőfi Egy gondolat bánt engemet . . . 14—18. soraira emlékeztet „(. . .) minden rabszolga (. . .) szent jelszóval: Világszabadság!" Petőfi a „szent jelszót" említi. Az ügy szentsége visszacseng a Nemzeti őrdal 7. versszakában: „Fegyvert fogtunk szent ügyünkben: / Szent legyen! /Béke őre, jognak védje/Szüntelen". De a fóti dal 14. versszakában is: „Legyen minden óhajtásunk/Szent ima / 'S férfi keblünk szent imáink / Temploma". A fenti, talán kissé erőltetett párhuzamok arra utalnak, hogy Heilprin Mihály első magyar tárgyú versében még elég sok a Petőfi, Vörösmarty reminiszcencia . . . A Köztársasági dalok között olvasható Cenzus című vers a készülő, új törvényeket magyarázza: „Tömjént ide, koszorúkat / És oltárra lángokat! / Nem lesz árva a magyar nép, / Már istenség új akadt!" Az előjogok eltörlésének is örül az új magyar költő: „Régi vérnek, ősiségnek / Rég lejárt arany kora; / A nemes vitéz is ember, / Istenkedni nincs joga" Elmúlt a királyi kényuralom ideje is: „a korlátlan hatalomnak / Nincs védője, bajnoka; / tűnt a trónnak istenfénye, / Dőlt a szentség oszlopa"

23 Ettől kezdve Heilprin Mihály szinte a szabadságharc végéig jelen van több fontos eseménynél, költészete is követi, mint később látni fogjuk a szabadságharc minden fázisát. 1848. április 9-én a Bécsben petícióval járt lengyel küldöttség látogatja meg az Ellenzéki Kört és a vendégek beszédeket mondanak (ha kérésük nem teljesül, számítanak a magyarokra). A zaj elcsitultával a lengyel származású Heilprin Mihály miskolci könyvárus folyékony lengyel nyelven, Irányi Dániel pedig németül üdvözölte a Galíciából jött vendégeket. Utóbbi pedig a magyarok támogatásáról biztosította a lengyel vendégeket . . ,

24 A Köztársasági dalok A rendelkezésemre álló forrásokból nem állapítható meg megnyugtató módon, milyen minőségben tevékenykedett Heilprin Mihály a szabadságharcban. A Hadtörténeti Múzeumunk értesítése szerint a múzeum adattára nem rendelkezik Heilprin Mihály személyével kapcsolatos dokumentumokkal.

25 így csak a szabadságharcunknak szentelt verseskötetének egyes darabjai szerint következtethetünk magatartására. Életútján nagy szerepet játszott az a jóindulat, amelyet az őt jól ismerő miskolci országgyűlési képviselő, 1848 tavaszától belügyminiszter, majd később Országos Honvédelmi Bizottsági tag, és felső-magyarországi országos biztos, végül a detronizáció után miniszterelnök és belügyminiszter Szemere Bertalan tanúsított irányában. Életrajzírói csak annyit említenek, hogy követte a kormányt Debrecenbe, majd vissza Pestre, Szegedre . . . így aztán a Köztársasági dalok

26 című kötetkének egyes verseire vagyunk utalva. A keltezés, ill. az aktuális eseményekre való utalás sejteti a keletkezés hozzávetőleges időpontját. 23. Heilprin M.: Köztársasági dalok 44-45. 24. Pesti Divatlap 1848. ápr. 15. 18. sz. 478. 25. A Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettesének Lugosi József őrn. úrnak idevágó 1988. máj. 3-i levelét ezúton is köszönöm. 26. Köztársasági dalok. írta Heilprin M. Pest 1849. Nyomatott Lukács és társánál(!) 63.1. AFőv. Sz. E. Könyvtárban jelzete: Sz. 695/857. 236