A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

•1-tiXX. <.[.|. Irta HEILPRIN MIHÁLY. -*•#*##<*####»«Mt*koIc, 1S46. Tuíh !,a_'c,t Irfűirth ' 2. kép. Heilprin Mihály: Zsidó kördal (OSZKpéldánya) A pesti izraelita magyarító egylet elnöksége elküldte a Társalkodó szerkesztőségének is a verset, ez is megjegyzi, hogy a szerző „noha származására nézve lengyel, Magyarországban lakása alatt mégis oly annyira sajátjává tette nyelvünket, számos belföldi hitsorsai pirító példájára, hogy ez hazánkban született izraelitának is kitűnő dicsőségére válhatnék" (1846. 89. sz. 356. 1.). - A Hetilap november 6-i számában dicséri meg az új költőt. A Pesti Divatlap pedig arról értesít, hogy a betegeskedő Rózsavölgyi Márk zenét komponálgat a Zsidó kördal szövegére (1846. 50. sz. 1016. 1.). Nem feledkezett meg a fiatal költő szülőföldje sorsáról sem. Éjszaki határnál című verse az 1846. évi galíciai felkelés kudarcával kapcsolatos. A kétütemű, x, a, x, a képletű versben az éjszakai határnál „( . . ) jajgatást hallgat / És az ér tükrébe / Könnyeket hullat. És az ér elvitte / A Poprád habjába; / A Poprád elvitte- / Tán a Visztulába" Majd felteszi a kérdést: „Látták-e szomszédi / A bus Visztulának? (. . .) ^ Jaj! nem látta senki / Könnyeim rezgését- / Olly sok víz elfojta / Egy hő szív vérzését."

N Ugyanebben a versformában készült a másik lengyel dal, címe: Rágalom (1846), ez is a sikertelen galíciai felkeléshez kapcsolódik: „Felkeltek a hősök / Meghalni csatában, 8. Első közlését nem ismerem. Idézem Heilprin Köztársasági dalok Pest, 1849. 41-42. 230