A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
PÁL József: Kazinczy Orpheusáról
többször említi a milánói professzort" 1 " Filangierível együtt. Szombathi János tőle kéri kölcsön a Dei delim' e delle pene-t. Kazinczy - nem lévén jogász - a törvények kérdését a maga felvilágosult társadalomátalakító reformista programja részeként kezelte, eszerint ítélte meg. Két. az Orpheusban megjelent fordítása (Rousseau-tól és II. Frigyestől) érdemel különös figyelmet e vonatkozásban, valamint az Anglia és Magyar- Ország igazgatások' formájának elő-adása c. kis tanulmány Gróf r. . . . j . . . aláírással. Kiindulásul elfogadja II. Frigyes porosz uralkodó kijelentését: „Azoknak, a' kik ezen kérdés eránt világosodást keresnek, vezető Kalúzúl a" Történetek' jegyző könyveit kell venniek." 6 " A múlt jó és rossz példáinak szembesítésével el lehet végezni a szükséges korrekciókat, illetve új törvényeket lehet szabni. Mindkét fordítás történeti áttekintéssel kezdődik, majd - ezek alapján - jogelméleti kérdésekkel folytatódik. A' Törvény-Szabásról (Rousseau-nak Gouvernement de Pologne nevű írásából) három nagy törvényhozót említ: Mózest, aki természetes törvényeivel, ünnepeivel elérte, hogy „az Ő Népe minden más Nemzetek közt idegen légyen, és ha mindég eggyütt laknának-is, az maradhasson".' 1 ' Lycurgus spártai törvényhozó a hazaszeretet révén csinált kis népből hatalmast: „Ő ennek nyakába (spártai nép - P. J.) ollyan vas jármát vetett, a' mellyet még soha sem hordott eggy Nép-is; de a' mellett meg-kedveltette, szerettette ezt a jármot véle. midőn őt meg-pihenni sem hagyta." w A római Numa Pompilius a városalapító Romulus munkáját teljesítette be „nem annyira törvény által, a" mellyekre az ő mezei szegény voltoknak nem vala szüksége, mint nyájas szelid szoktatások által, melly eggyikét a' másika eránt, 's mindnyájukat hazai földek eránt vonzza, eggy el-válhatatlan társaságba szerkeztetvén, 's eggy Haza tagjaivá 's Polgárjaivá tévén;" 61 Mit tanít a történelem? Hogyan lehet egy jól megszervezett, viszonylag kis létszámú közösségből olyan hazát formálni, amely az ott élők boldogulása mellett biztosítja polgárai számára a szabadságot és a kulturális felemelkedést? A jó törvények, mondja Kazinczy Rousseau-val, egyazon alapon nyugszanak. A kiváló legislator „Mindenike olly kötelet keresett, a 1 melly a" Polgárt a 1 Hazához, és a Polgárt a Polgárhoz szoríttsa; 's fel is találta azt majd házi szokásaikban, majd Vallásbeli tzeremóniáikban". 64 A vallás, a szokások és ünnepek mellett a költészet lát el civilizatorikus funkciókat. A vad és barbár népeket a költészet révén lehet nemesíteni. A homéroszi eposzok, a görög tragédiák, az olimpiai játékok a görögöket szüntelen vetélkedésre, s a dicsőség utáni vágyra „gyúlongatta". A magyar valóság viszont igen szomorú állapotban van: a rossz törvények, az igazságtalan társadalmi berendezkedés és a kulturális elmaradottság szorosan összefüggenek egymással. „A" mi törvényeink arra valók, hogy bukjunk-meg Fejedelmeink előtt, vaktában tellyesítsük a 1 mit parantsolnak, másnak a' zsebjéből ne lopjunk, 's gazdagon fizessük a' Haza tolvajit". A vallás nem kedvez a nemzet és a nemzeti kultúra létrejöttének, a színházban az elpuhult színészek csak a szerelemről szólnak vagy üres fecsegéseket folytatnak, másutt is „puhaság és feslettség lakozik." 6 ' Az emberi természet rossz hajlamai leküzdésére Kazinczy a régi pozitív példák követését ajánlja. Ugyanilyen szisztéma szerint javasolta Winckelmann a természeti és 59. KazLev. V. 409, 416. és XVIII. 26. 60. OrpheusII. 41. 61. Orpheusl. 94. 62. Orpheusl. 95. 63. Orpheusl. 96. 64. Orpheusl. 97. 65. Orpheusl. 98-99. 223