A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
PÁL József: Kazinczy Orpheusáról
el-fogadására kevés emberek és tsak a' jó-szívűek alkalmatosuk." 24 Az igazi ismeretek befogadására még teljességgel alkalmatlan népet azonban nevelni kell (ezt bizonyítja Kazinczy iskolaszervező tevékenysége is), hogy - mint a Varázsfuvola Taminója majdan alkalmas legyen a tudásra, a hatalom gyakorlására. Most azonban jó uralkodóként kell őt irányítani. E felfogás lényegében azonos Voltaire-ével, D'Alembert-ével. Voltaire D'Alembert-nek írt leveléből (1768. szept. 2.) kitűnik: „Soha nem szándékoztunk suszterokat meg cselédlányokat tanítani; ez az apostolok dolga." 25 A fénynek fokozatosan kell terjednie, szinte észrevétlenül, mert különben lázadás törhet ki. A példa s nem a tanulás útján terjedő progresszív nevelést kell szorgalmazni: „(Az észnek) előbb a vezető elmékben kell meggyökereznie, s csak lassacskán terjedhet elméről elmére, hogy végül magát a népet is kormányozza, amely ma még nem ismer mértéket, de látván, hogy vezetői mértéket tartanak, megtanulja, hogy ő is mértéktartó legyen." 2 ' 1 A legalacsonyabb néprétegek világossága mindig opálos lesz, s fő gondjuk, hogy megkeressék kenyerüket, nem marad idejük szellemük pallérozására. A világossághoz azonban nemcsak a jótékony fény, hanem a pusztító tűz is kapcsolódik. A világosság a tűzből ered, a tűz nemcsak láttat, hanem éget, pusztít is. Erre példát először a vizuális, emblematikus hagyományból veszünk: Rousseau Discours sur les sciences et les árts c. műve 175 l-es kiadásának címlapján Prométheuszt látjuk, amint fáklyával életre akarja kelteni szobrát. Felé a fény ragyogásától elvakítva egy szatír közeledik, Prométheusz rákiált: „Ne közelíts, szatír, a tűz éget". A képet Rivarol tette pontosság. Mivel a szatírt egyelőre csak a tűz világossága érte, ezért így kellett volna kiáltani: a világosság éget. „Filozófusaink világosságot bocsátottak szatírjainkra, nem gondolván arra, hogy az éget". 27 A magyar felvilágosodás ellenfelei is „sziszegnek a szerfölött való világosság ellen", de „s Nagy tűzzel ropog mindenfelől az újítás lelke"; Kazinczy később így emlékszik vissza ekkori tevékenységére: „gerjesztem a szent tüzet". 28 A tűz-metaforát Madame de Staél fogalmazta meg, immár a forradalom keserű tapasztalataival együtt látva a folyamatot: „az elmék pusztulásukba rohantak: a világosság akkor tűzvésszé változott, s a filozófia, e megsértett mágus, lángba borította azt a palotát, amelyben csodáit mindenki ámulatára véghezvitte". 2 " Ugyanezek a konzekvenciák fogalmazódnak meg a Gróf Török Lajoshoz c. episztola pusztító fény felfogásában. A folyóirat első fordítása (Kallós Dánieltől) a Pétershurgi Academia Praesesének írt levele, amelyben a filozófus Nyugat és Kelet felvilágosult elméit hívja tanácskozásra. „A Superstitio és a Theologia ollója elvágta az gondolkoságának a szárnyait. Isten azonban termsézetes világosságot helyezett az emberbe, ami képes a legnagyobb sötétségben is „fényleni". „Gyakorta az elmének el-tévelyedése a' setétségnek legbelsőbb kebeléből is sugárt hozott ki". A remélt együttműködés révén ennél sokkal több is elérhető lenne, „így terjed-széllyel a* Világosság, 's ekként gyúlad a" vetélkedés tüze". 3 " A Lumiéres tehát lumen naturale, az értelem természetes világossága, vagyis a filozófia szinonimája, gyakorlati működése. (Megjegyezzük, hogy az ember az Úr szövétneke bibliai eszmét a XVIII. században John Locke népszerűsítette: „The 24. Orpheus I. 6. 25. Idézi Mortier, Roland: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai. Bp. 1983. (a 10. jegyzetben megadott könyv magyar fordítása) Voltaire és a nép c. tanulmányban 26. Mortier i. m. 316. 27. Mortier i. m. 124-125. 28. Jartcsó Elemér: A jakobinus Kazinczy. In: Irodalomtörténet és időszerűség. Bp. 1972. 496. 29. Mortier i. m. 125. 30. Orpheus I. 20. és 22. 214
