A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

PÁL József: Kazinczy Orpheusáról

1746-os kiadásának címlapján is. A meztelen Igazság női alakja itt éppen letépi a Superstition Maszkját, a babonaság már elvesztette koronáját, a kezében lévő jogar már törött, oszlani kezd a sötétség. A másik motívum (pajzs, kard, lábon szárnyak) Mantegna emblematikus értelmű festményén látható, amelyen Paliasz AthénéMinerva szabadítja meg az Erényt, a Bűnök fogságából. Kazinczy Perszeusz és Androméda történetét említi: az előbbi a pajzsot a bölcsesség istennőjétől. Paliasz Athénétől kapja, a kardot Hermésztől, a titkos dolgok ismerőjétől. A gonosz erők. a tengeri szörnyeteg által fogva tartott Androméda megmentéséhez Perszeusznak a kétféle bölcsességet szimbolizáló tárgyakra van szüksége, a lábon lévő szárny ismét hermészi jegy. Mantegna képén vizuális eszközökkel rendkívül negatívan jellemzett bűnök posványban leledzenek, s fogva tartják az erényt. A szabadítására megérkező Minerva kezében pajzs és kard, sisakján szárnyak. Perszeusz és Androméda történetét az attribútumokkal megfestette Piero di Cosimo, Tiziano. Rubens és Mengs is; Kempelen Farkas pedig operát írt róluk, amit 1786-ban Bécsben bemutattak. A levelet Kazinczy így folytatja: „Olvassa meg a' kinek esze és szíve van Orpheuson bé-vezetését, olvassa meg pag. 90. azt, a' mit Rousseauból fordítottam. (A Törvény-szabásról, részlet a Gouvernement de Pologne-ból - P. J.) és a" mit Kallós által fordítottam Helvetiusból; (levél a Petersburgi Academia Praesesének - P. J.) olvassa-meg tulajdon gondolkozásomat Orpheusom II. kötetében a* Lélek halhatatlansága felől, 's látni fogja ki vagyok, "s áldani fog, ha én már régen nem leszek is. Valakiknek fel kellé támadni, mert már többé szenvedni nem lehet, a'mit tsinálnak".'

4 Pálóczi Horváth Ádám - ő a szabadkőművességben a másik antik költő zenész. Árion nevét vette fel - Kazinczyhoz intézett levelét mitológiai szcéna leírásával kezdi. „Papp volt ama

1 boldog mezőkönn fel-állított Böltsesség' Templomában Orfeus: az ártatlanság tiszta ruháji fedezték testét, noha azt a' Pásztorok között, szokott világi öltözettel el-takarta: ismerte már nem tsak a' pitvar 's pitvarban álló szent oszlopokat . . ."

15 Horváth az Istennel analóg módon teremtő. Isten és Világ titkait kikémlelő zseni-költő-pap shaftesbury-i, hamanni, herderi felfogását kiegészíti a (pseudo) egyiptomi bölcseletre tett utalással. Első megjegyzésünk a szent oszlopokra vonatkozik. A levél későbbi részében még kétszer feltűnnek, pontosabban feltűnik, mert: lejjebb csak egy oszlopról ír: „(Arión) hát látja Orfeust tiszta fényes fejér Papi ruhában egy tsutsossan fel-emeltetett Oszlop mellett; tsillag volt előtte, és arczulatja körűi Nap sugár, el-andalodik" (ez az oszlop - gyanítjuk - piramis), majd végül versben: „Árion a' Böltsesség tornáttzában Meg állott egyik oszlop árnyékában, (Hát Orfee! vezesd bellyebb ..." A hermetikus hagyomány szerint a bűnbeesés előtt Ádám (vagy Seth) a Tudást két romolhatatlan oszlopra írta. Az egyik a „közönségesebb" ismereteket tartalmazta és téglából épült, a másik, az igazi, a titkos tudást közölte a beavatottak szűk körével és fehér márványból készült; s rajtuk „minden tudomány ábrázolva és fölvésve fönnmaradt . . . innét vették az egyiptomiak a hieroglifáknak azt a híres tudományát, melyet most annyira csodálunk, és a görögök őket követve szinte semmi olyan művészetet vagy tudományt nem hagytak hátra, amit ne díszíthettek volna szimbolikus képekkel" (Giarda: Bibliothecae Alexandrinae Icones Symbolicae, 1626)"\ Orpheus fehér (főpapi!) ruhában eme második oszlop előtt mutat be áldozatot. Arca körül a bölcsesség és hatalom jelképe, a Nap (mint Sarastroé). 14. KazLcv. II. 51-52. 15. KazLev. I. 529. 16. Vö. Pál József: Somé iconological Aspects of the poctic Sign. In: Shakespeare and the Emblem. Ed. by T. Fabiny. Szeged 1984. 57-112. és Az ikonolőgiai elmélete. Szerk. Pál József. Szeged 1986. Giarda bevezetője magyarul 22-31, az idézet a 30. lapon. 210