A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

KOMÁROMY Sándor: A XVIII. századi sárospataki kéziratos versgyűjtemények (Alkalmi szövegek, köszöntők)

Ritka az olyan búcsúztató, mint amilyet Páter Vezerits Dávid Úr iskolamester halálára írt az ismeretlen korabeli szerző. A versszöveg egyértelműen két részre osztható. Az első rész az elhunytat méltányolja, míg a második a megboldogult iskolamester helyébe lépő utódot élteti: Mérges nyíllal vadász az halál mindenütt Így szegte életét Dávid Vezeritsnek Komáromi Musák tudós Vezérének. Sőt ne sírj, de vigadj nem maradtál árván Tetézd örömödet, másikra találván Mert gondos királyunk leg ottan hogy tudta Királyi szorgalmát arra fordította Hogy az el tűnt helyet új napot támasszon szeled oskoláknak: igazgatót nyújtson Ez Maurus Bossányi: Kin az ifjúság kap Pannónia hegyén felszentelt pap Ennek szép erkölcse, józan okossága tündöklik, mint nap fény, tudós bátorsága Szelíd, mértékletes, kevélség gyűlölő Henyélést munkával gyorsan el kerülő.

21 A búcsúztatók megszerkesztésében - talán nem alaptalan megfigyelésünk - mintha egyfajta szcenikusságot vélnénk felismerni. Mintha az egykorú szerzők búcsúztatóik egészét tudatosan tördelnék apró egységekre „jelenetekre". Az általános fejtegetés vagy éppen a személyhez kötődő indítás után többnyire kisebb tartalmi egységek következnek, amelyekben sokszor a név megjelölésével a feleségtől, a férjtől, a gyermekektől, a testvérektől, közeli és távoli rokonoktól, barátoktól búcsúztatják az elhunytat. Mint jellemző szövegegységet idézzük az egyik búcsúztató zárósorait: Fogjátok vigyétek a földnek gyomrába A minden emberek végső por házába Fel támad majd egykor ebben a formába S vitetik az égben lakók táborába.

2

* A búcsúztatók egy részében a szöveg lejegyzője nem utal az elhunyt nevére, míg másokban pontosan megnevezik az illetőt, a lakhelyet, sőt helyenként a halál okát és körülményeit is leírják: Bámulva szány és szányva bámulj egv keserves nyögésekkel békétlenkedő ATYÁT és ANYÁT kiknek A N. R. S. N. Pataki Collégiumban már ékesen szollás mesterséget tanult, egyetlen egv Kedves Fióknak VA TZ1JÓSEFNEK kínos gyászos és véletlen halálán való keserves jaja messze földrül az Ister folyó vizén túl levő Kajár nevű helységbül el hallattak épen a nevezet Collégium romladozó kőfalai közzé . . r' 27. Herschman István énekcskönyv. Trens, Kt. 1664. 139-140. 28. Szkárosi-Járdánházi melodárium. Trens, Kt. 513. 38<S. 29. Pataki diákok halotti búcsúztatói. Trens. Kt. 1124. 105. 198