A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FÜGEDI Márta: Jelképes állatábrázolások a református templomok festett bútorzatán

A noszvaji templom egyik kazettáján erdőben pihenő szarvasokat festettek. Máshol mozgásban levő, ugró szarvasalak tűnik fel.

27 Korabeli habán kerámián, ónedényeken is ábrázolták a szarvas alakját dús növényi környezetben. A 18-19. századi nyugat-dunántúli hímzéseken általában párosan jelenik meg a virágtő két oldalán. Még a késői pásztorművészetben is gyakori a szarvas kecses ábrázolása. Az oroszlán az ókorban az erő és a királyi hatalom jelképe, később mint „Judda oroszlánja" - Jézus jelképe is győzedelmeskedik a gonosz felett. A reneszánsz világi ikonográfiában a bátorság, lelkierő, az igazság nemes tulajdonságainak megtestesítője.

28 Az oroszlán páros ábrázolása közismert, jelentése többrétegű lehet. A népművészet területén a heraldikai eredetű ágaskodó páros oroszlán megjelenése a leggyakoribb. A legtöbb tárgyi emléken általában információt hordozó elemeket fognak közre. A festett templomi bútorzatok emlékei között erre szolgál például a kispetri templom egyik mennyezetdeszkája, ahol az oroszlánok az alkotás adatait tartalmazó feliratot tartják. Más esetekben azonban az eredeti funkció már feledésbe merült, s a két ágaskodó oroszlán koronás vagy virágdíszes oszlopot, sőt máshol egy nagy reneszánsz rozettát fog közre.

29 A heraldikai páros oroszlán különösen gyakori volt a céhes világ tárgyainak, dokumentumainak díszítményein. Mesterségjegyek, oklevelek, címerek szinte általános kísérő díszítménye volt az ágaskodó páros oroszlán. Ez a kompozíció került át aztán egyszerű paraszti használati tárgyakra is, ismerjük példáját pásztorfaragásokon, de 20. század eleji palóc széktámlán is. Az egyszarvú az ártatlanság és a szüzesség jelképe.

30 Ez az állat a középkori festészetben, de a szövött falikárpitokon is gyakori kedvence a művészeknek, rendszerint dús növényi környezetben. így jelenik meg a mennyezetdeszkákon is Megyaszón (1735) és Krasznán (1736). Attribútumai, ábrázolásának változatai nincsenek, a táblán szabadon maradt felületet növényi motívumok töltik ki. Korabeli habán edényeken, de óntálon és lepedővégeken is előfordul növényi ornamensek között az egyszarvú. A kereszténység egyik legősibb szimbóluma a hal.^ Ábrázolása azonban már számos ókeresztény emléken is megtalálható, legtöbbször nem is egy példányban, hanem egyszerre kettő vagy több halat is ábrázolnak. Az abonyi református templom 18. századi tábláján három halat látunk, a maksai 1766-os kazettán halak és szirének alkotnak kört. A kisnaményi 1775-ös, azóta elpusztult mennyezeten Rómer Flóris „pontyokat, keszegeket'" vélt felfedezni.

32 A reneszánsz előszeretettel ábrázolt delfineket. A csengersimai templomban (1761) is egy virágtő társaságában stilizált delfinek láthatók. Gyügyén (1767) Tombor Ilona szerint

33 „másutt nem látott kép egy cápához hasonló nagy hal, mellette három kisebb hal." Szerinte kétségtelenül a rosszat, a sátánt jelképezi. Szentgericén (1670) virágba harapó halakat festettek, az abonyi templomban is egy mezőn három halat ábrázolt a mester. Rombusz alakú keretben a noszvaji mennyezeten is 27. Szarvasábrázolások találhatók többek között: Biharpüspöki (1726), Magyargyerömonostor (1758), Magyarlóna (1750), Oklánd (1771), Magyarvista (1765), Csengersima (1761), Noszvaj (1734). 28. Vö.Seibert.J., 1986.250. 29. Oroszlánábrázolások találhatók többek között: Kispetri, Kalotadámos (1774), Maksa (1766), Réty(1626). 30. Vö.Seibert.J., 1986.78. 31. Vö.Seibert.J., 1986. 114. 32. Idézi Tombor L, 1968.64. 33. Vö. Tombor L, 1968.64. 162