A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének

nem néznek sem egymásra, sem az őket szemlélőre, nem társalognak közvetlenül az előttük álló emberrel. Azt akarják, hogy a néző tudatának és akaratának teljében legyen. Rubljov Troicájának szemlélése békességet, megnyugvást és harmóniát hoz létre az ember lelkében. Ez a szemlélődő hajlam minden bizonnyal kapcsolatos az önelmélyedésről és az istenség megfigyeléséről szóló hézükhaszta tanításokkal. Ebben a magányos szemlélődésben nem találjuk meg az istenség előtti félelmet. Több évezreden át az emberiség tökéletesség utáni vágyakozását az emberhez hasonló szárnyas lényekben testesítette meg. A kereszténység művészetében az angyalok anyagtalan, légies erők. Sok jelentés hordozói lehetnek: őrök, hírnökök, harcosok, aszkéták. ATroica angyalai „gondolati teremtmények". Rubljov angyalainak arca mentes a mulandó élet vonásaitól, s az emberiesség szimbólumává lépnek elő. A művész elgondolása alapján a Szentháromság három személye nem azért jött a földre, hogy megjósolja Ábrahámnak fia születését, hanem hogy bemutassa az emberiségnek a testvéri egyetértés és önfeláldozás példáját. Rubljov „Szergij dicséretére" a Troica-Szergijev kolostor fontos helyi ikonját festette meg, amely nem elsősorban a bibliai esemény ábrázolása, hanem a kereszténység fő dogmájának közvetlen megtestesülése. Ennél nagyobb feladatot vallásos művész nem tűzhet ki maga elé. A Troica összetett szimbólum, több jelentést tartalmaz. A betű szerinti - Ábrahám vendégszeretete; a prófétai - Krisztus kínszenvedéseinek prototípusa; a morális - felhívás a testvéri egyesülésre; s végül van egy analogikus jelentése is - a dolgok igazi lényegének feltárása. Rubljovot a Troica festése közben valószínűleg az a szívbéli gondolat hatotta át, hogy szükség van a szeretetre, s ez olyan szövetség, amely az egymás iránti bizalmon alapszik. A Troica az emberiség álma a tökéletes világról, az egyetértésről, szeretetről és a barátságról. A régi időkben az ikonokat többször is átfestették, illetve lenolajból speciális módszerrel készített védőréteggel vonták be. A firnisz óvta az ikont a mechanikus sérülésektől, a színeknek pedig intenzívebb tónust adott, de volt egy nagy hátránya is. Az idő múltával egyre sötétebb lett, míg végül az alatta levő alkotásból nem lehetett semmit se látni. Ez a sors érte a Troicát is közel 170 évvel megfestése után, ezért a még látható kontúrok alapján átfestették. Többször is. A XVI-XVIII. század folyamán a kor szokásának megfelelően a leghíresebb ikonokat drágakövekből, aranyból és ezüstből készült ékes ötvös borítóval (oklád) fedték be. Mindez azt jelenti, hogy a XX. század elejére Rubljov remekművéből nem maradt más, mint a régmúlt lelkesült visszaemlékezései. 1918-ban a restauráció folyamán eltávolították az ikonról az ötvös borítót, és csak ettől az időtől néz ki a Troica úgy, hogy megközelíti az eredetit. Hangsúlyozni kell, hogy csak megközelíti az eredetit, nem pedig „eredeti". Az eltelt több mint öt és fél évszázad alatt a Troica erősen megrongálódott: megsemmisült az aranyszínű háttér, a feliratok, helyenként repedések keletkeztek rajta, a régi kontúrok alapján újrafestették a fát, kissé megváltoztatták az angyalok fejének állását. Mindettől eltekintve a Troica a mai állapotában is az egyik legcsodálatosabb orosz ikon. Rubljov élete utolsó éveit az Andronnyikov kolostorban töltötte. Itt halt meg 1430. január 29-én, s itt is temették el. Nevét a nép legendákkal övezte. Művei a legnagyobb példaképpé váltak a következő generációk szemében. Ezt a véleményt kanonizálta az 1551-ben összehívott Sztoglav-gyűlés (az általa létrehozott százfejezetű törvénygyűjteményről elnevezve), mely azt a határozatot hozta, hogy az ikonfestőknek úgy kell festeniök, ahogy „a görög ikonfestők festettek és ahogy Andrej Rubljov és már híres ikonfestő festett".

15 Rubljovot a pravoszláv egyház szentként tiszteli. A Troica 1929-től a Tretyakov Képtárban látható. 15. Sztoglav. Szankt-Petyerburg, 1863. sz. 128. 153