A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
OROSZ György: Egy XV. századi ikon üzenete a ma emberének
2. kép. Zagorszk, Troica-Szergijev kolostor, Troickij székesegyház, 1422. Oroszországban a hézükhazmus elsősorban az Athosz-hegyi kolostorokon keresztül hatott. Az új, misztikus irányzat központja orosz földön a Troica-Szergijev kolostor lett. Alapítója, Szergij Radonyezsszkij szintén „megízlelte a szótlanság isteni élvezetét". Ebből a kolostorból került ki az új festészeti irányzat legnagyobb alakja, Andrej Rubljov. A Szentháromság ikon a Troica-Szergijev kolostor Troickij székesegyháza (2. kép) számára készült. Rubljov festette 1408 körül „Szergij atya dicséretére". Az angyalokra nézve megviláglik előttünk, hogy Krisztus főpapi imáját mondják, amelyben a Szentlélekről szóló gondolat összekapcsolódik az e világon gyötrődők iránt érzett bánattal: „. . . Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!" 5 Ugyanez az eszme vezérelte Szergijt, amikor megépítette a pusztaságban a Troickij székesegyházat. Szergij Radonyezsszkij a Szentháromságnak ajánlva az általa létrehozott kolostort, nem érte be puszta imádkozással szerzetesi magányában. Ez a kiváló hazafi nemcsak kolostorok alapítását tekintette életcéljának, hanem a feudális belháborúk megszüntetését, a fejedelemségek egyesítését. Bölcs Jepifanyij Radonyezsi Szent Szergijről szóló művében arról ír, hogy a Szentháromság szemlélése segítségével legyőzhetjük az e világban dúló gyűlöletes viszálykodástól való félelmet. Miközben Oroszországban Moszkva irányításával erősödtek a központosító törekvések, az Arany Hordát a XIV. század második felében a feudális széttagoltság, katonai erejének gyengülése jellemezte. Dmitrij Donszkoj moszkvai nagyfejedelem elérkezettnek látta az időt, hogy a tatárok iránti engedelmesség politikájáról áttérjen a harc politi5. Knyigi Szvjasennogo Piszanyija Novogo Zaveta. Perepecsatano sz Szinodszkogo izdanyija. Joann 17,11. io 145