A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

EGRI Mária: Gácsi Mihály (1926-1987)

3. kép. Cégem reklámja, 1970 (rézkarc 350x260 mm) Az 1972-es Dózsa II. metszetét és az utolsót egy új, a Temesvár felé kompozíciója köti össze. A korábbi sorozathoz képest ez a darab előzmény nélkül való, s talán a későbbi metszetek között a legmegdöbbentőbb. A lap felső részében a magasra emelt kereszteszászló után. a kürtöt fúvó szavát követve sűrű sorban vonulnak a bocskoros parasztok kiegyenesített kaszákkal, kezdetleges fegyverekkel. A vonuló tömeget fonott vesszőkerítés választja el az előtér aprócska temetőjétől, amelyet a kép teljes terében felmagasodó korpusz körül néhány ácsolt fakereszt jelez. A pléh baldachinnal övezett, Krisztus stigmáival borított keresztfán naturális test függ. Előtte térdrekönyékre rogyott asszony könyörög. Ruhájának, arcának, összekulcsolt kezeinek ráncai, testtartása az anyák, asszonyok örök fájdalmát hordozza háborúba vonult, elhurcolt, feláldozott férfiaikért. A második Dózsa IV.. illetve utolsó lapja szintén az Urak bosszúja. A kompozíció sűrűbb, mint a szűkszavúbb elsőé volt. ami nem feltétlen válik javára. Itt nyitottabb a tér, több a motívum, a figura. Gácsi az első sorozat készítése előtt, közben több kisebb kompozíciót metszett a témához. Ezeken a kisgrafikákon döbbenetes erővel sűrűsöd114