A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PÁLL István: Méhesek Szabolcs megyében a XIX. század derekán

Az általunk feldolgozott összeírásban a „bogarakat" nem sorolták fel, mivel a biztosítás (amelynek céljaira voltaképpen a lista készült) csupán az építményekre terjedt ki, így a méheket nem biztosíthatták gazdáik, csak a méheseket. Ennek ellenére mégis vannak olyan adatok, ahol a lajstromban csak méhek szerepelnek, hozzájuk tartozó méhest nem írtak össze. (Bogdányban Nemes Antal portáján volt „mag méh 8 kassal", s Keresztúton az egyik helyen 3, Tiszalökön pedig 10 kas méhet is összeírtak, ám mellettük méhes nem szerepelt a listán; feltételezésünk szerint ezeken a helyeken nem voltak ilyen építmények. A kasok védelmét az időjárás viszontagságaitól azonban valamiképpen meg kellett oldani, de erre a fenti adatok esetében még utalásokat sem találtunk). Területünkön a méhek tartására szolgáló építményeket leggyakrabban méhes néven írták össze, ám 16 településen ill. a hozzájuk tartozó pusztákon a kelence név (valamint ennek változatai: kölöncz, kelentz, keléntz) is előfordult (lásd a térképet!). A néprajzi szakirodalom egy részében a kelence csupán a négyzet alaprajzú, kerített méhes neveként szerepel,

8 bár - mint Szabadfalvi József is megjegyezte - a szatmáriak, ahonnan ezeket a méheseket leírták, maguk nem így nevezték építményeiket.

9 A történeti forrásokban fellelhető kelence-adatokat az említett kutatók egyértelműen a fenti típusú építményekkel azonosították, s így a kerített méhesek földrajzi elterjedését is ennek megfelelően mutatták ki a térképeken. Balassa M. Iván az eddig ismert történeti anyag vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a „kelence a Kárpát-medence keleti felének egykori szóhasználatában nem kerített méhest, hanem általában méhest jelentett."

10 A Szabolcsban fellelt kelence-adatok ez utóbbi megállapítást támasztják alá. A néhány kelencénél megadott méretek azt bizonyítják, hogy ezek ugyanolyan nagyságú építmények voltak, mint más, méhes névvel jelölt épületek (pl. a Lúgoshoz tartozó Szennyesi-pusztán Baji Patay József 1843-ban összeírt épületei között szerepelt egy „Méh Keléntz, 14 ölles hosszúságú, 1 öli szélességű, Patits fallal, Zsúp fedéllel" 25 frt becsértékben, de ugyanitt Baji Patay Istvánnak is volt egy 100 forintra becsült, 16x1 öles méhese). A méhes, ill. kelence néven összeírt építmények anyagában nem volt eltérés (az előbb említett Patay Józsefnek lajstromba vették egy 15 öl hosszú, 11/2 öl széles, paticsfalú, szalmafedelű, 80 frt-ot érő méhesét is), s így egyértelműnek tűnik, hogy csupán ugyanazon épületfajta más-más néven való említéséről beszélhetünk. Ezt mutatja, hogy több településen ugyanolyan vagy hasonló értékre becsült méheseket és kelencéket is összeírtak. A kelence elnevezést Pazonyban és Szentmihályon szinte kizárólagosan használták (az előbbi helyen 9 méh kelentz és 2 méhes, az utóbbin 15 méh kelentze, méhes kelentz vagy méh kelentz és 1 méhes került a listára), máshonnan csupán egy-két erre vonatkozó adattal rendelkezünk. A térképünkön feltüntetett kelence-adatok tehát csupán a szó, s nem a típus földrajzi elterjedését vannak hivatva bemutatni, s így illeszkednek be a Szabadfalvi által közölt térkép erdélyi, szatmári és zempléni adatai közé, mintegy kipótolva a közöttük lévő űrt.

11 Ezzel nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy az egykori Szabolcs megyében is voltak kerített méhesek a tárgyalt időszakban, hiszen a szatmárihoz és a bodrogközihez hasonló természeti környezet itt is megtalálható volt. Sajnos, forrásainkból ez utóbbira nem nyertünk egyértelmű információkat, bár néhány utalásból erre is következtethetünk: Zalkodon írtak össze egy 8 öl hosszú, 4 öl 4 sukk széles méhest, s ez a méret már inkább kerített jellegű méhesnek felel meg. Hasonlóan ilyen típusra utalhat Kállay 8. Szabadfalvi J., 1956.455. és GundaB., 1984.85-86. (GundaB., említett munkájában „kelence típusú méhes"-xő\ ír, s ez a terminológia egyértelműen a kerített méheseket jelenti). 9. Szabadfalvi J., 1956.455. 10. Balassa M.I., 1971.86. 11. Szabadfalvi J., 1956. 461. 538