A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - KEMENCZEI Tibor: Kora vaskori leletek Dél-Borsodban

előzetes közlemények jelentek meg.

5 A Mátra hegységtől délre, az Észak-Alföld nyugati részén, Heves megyében is több helyen tárták fel a kora vaskori népesség sírjait. Ezek közül csak a füzesabony-öregdombi temetkezések leleteit közölték.

6 Az ebből a korszakból származó sírok a Dél-Alföldön, Szeged környékén is előkerültek.

7 A felsorolt, a miskolci múzeumban levő kora vaskori kerámialeletek között három különböző eredetű csoportot tudunk szétválasztani. Az elsőbe a helyi, késő bronzkori lakosság fazekasságának hagyományait őrző edények tartoznak. Ezek a következők: 1. Nagy edények, amelyek nyakán, vállán vízszintes, függőleges, illetve íves árkolások, vállán bütykök vannak. Színük fekete, sötétszürke, belül többnyire barna. (Tiszakeszi-Szódadomb: 2. kép 2, Ároktő-Dongóhalom: 2. kép 4, Tiszakeszi-Tiszapart: 5. kép 3). Hasonló urnákat a Tiszántúlon, s a Tisza jobb parti sávja mentén a késő bronzkor második felében élt gávai kultúra népének agyagművessége készített.

8 2. Árkolt vállú, egyfülű csészék (Ároktő-Pélypuszta: 3. kép 6). A Kárpát-medencei késő bronzkori népcsoportok mindegyikének emlékanyagában előfordulnak hasonló formájú, díszítésű csészék.

9 3. Gömbölyded aljú, kihajló peremű, egyfülű csészék. (Ároktő-Dongóhalom: 2. kép 5, Ároktő-Pélypuszta: 3. kép 9, Szirmabesenyő környéke: 4. kép 8). Előfordul, hogy peremük a fülnél felcsúcsosodik (Tiszakeszi-Szódadomb: 2. kép 3), vagy válluk vízszintesen síkozott (Ároktő-Dongóhalom: 2. kép 8). Ugyanazt állapíthatjuk meg eredetéről, mint az előbbi csészeformáról.

10 4. Behajló peremű tálak. Vannak közöttük díszítetlen (Ároktő-Dongóhalom: 3. kép 1) és turbántekercsszerűen díszített peremű (Ároktő-Dongóhalom: 2. kép 9, Ároktő-Pélypuszta: 4. kép 2, Cserépfalu: 5. kép 11) darabok. Ennek az edényformának készítése is általános volt a Kárpát-medencei késő bronzkori népcsoportoknál.

11 5. Ujjbenyomásos bordával, körömbenyomásokkal díszített fazekak (Cserépfalu: 5. kép 8,9). Jelentős számban fordulnak elő a késő bronzkori emlékanyagban is.

12 6. A Heves megye alföldi területén kiásott kora vaskori emlékek között találhatók olyan késő bronzkori eredetű kerámiaformák, amelyek a tárgyalt Borsod megyei leletek között nem fordulnak elő. Ilyenek a kétfülű, vonalakkal, árkolással díszített, ún. Kyjaticei típusú urnák, hordó, virágcserépalakú, bütykös díszű fazekak, félgömbformájú, belül díszített csészék, egyenes peremű tálak.

13 Az alföldi kora vaskori kerámiaművesség második nagy formacsoportjába tartoznak azok az edények, amelyek formája, díszítésének egyes vonásai a késő bronzkori fazekasság jellegzetességeit tükrözik, egészükben azonban már új formát, típust képviselnek. 1. Öblös, csonka kúpos nyakú, kihajló peremű nagy edény. Válla ferdén árkolt (Ároktő-Pélypuszta: 3. kép 1). Hasonló edényeket találtak a kelet-szlovákiai Somotoron és a szerémségi Dályán (Dalj) kiásott kora vaskori temetőkben.

14 Díszítetlen változata Sajóbábonyon került elő (5. kép 1). 5. PatekE., 1976. 337-362. Ua. 1980. 159. 6. GallusS.-Horváth T.,, 1939.1-IV. t. 7. PárduczM., 1942. 150-151.; Csallány D., 1942. 151-154.; TrogmayerO., 1983. 95-97. 8. Kemenczei T., 1984. 65. 9. Kemenczei i. m. 69.; Patek E., 1968.109. 10. Kemenczei i. m. 69.; Patek i. m. 103. 11. Kemenczei i. m. 67.; Patek i. m. 102. 12. Kemenczeii. m. 68.; Pateki. m. 111. 13. Patek 1976. 357. II. 1.1-10., III. 1.1-4. V. t. 10. 14. Pleinerová, I.-Olmerová, H. 1958. 113-114.; Gallus-Horváth i. m. LV. t.; Vinski-Gasparini,K. 1973.115. t. 6., 7., 10. 94