A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - SZAKÁLL Sándor: A rudabányai evangélikus templom oltára
A RUDABÁNYAI EVANGÉLIKUS TEMPLOM OLTÁRA SZAKÁLL SÁNDOR Ásványokat bányavidékek, bányászvárosok templomaiban, kápolnáiban díszítésként esetenként megfigyelhetünk, de az oltárra már ritkábban kerülnek ki. A rudabányai evangélikus templom oltárát viszont gazdagon díszítik az - elsősorban a helyi vasércbányából előkerült - ásványok. Ezt a templomot századunk első felében építették, - szemtanúk még élnek - így mód nyílt annak vizsgálatára, kik és miért helyezték az ásványokat az oltárra. Bármilyen, Rudabánya nevezetességeit tárgyaló írást olvasunk, még utalás sem történik az evangélikus templomra. Első helyen általában a középkori eredetű református templom ismertetése szerepel. Az alábbiakban a figyelmet - az ásványok megjelenése miatt - mégis az evangélikus templomra irányítanám. A múlt század nyolcvanas éveiben Rudabánya - addig is változatos anyanyelvű - lakossága új bevándorlókkal gyarapodott. Az 1880-ban megalakult Borsodi Bányatársulat munkaerőhiánnyal küszködött, ezért a bánya vezetői nagy figyelmet fordítottak a munkástoborzásra. Mivel ezzel egyidőben a dobsinai kobaltbányák erős hanyatlásnak indultak, az ottani szakképzett munkások közül sokat sikerült megnyerni a Rudabányára történő letelepedésre. Mivel a dobsinai bányászok - zömükben - eredetileg középkori német bevándorlók leszármazottai voltak, a németet jól beszélték, s ez előnyként szolgált a német érdekeltségű rudabányai bányatársulatnál. Ezeket, a Dobsináról származott bányászokat nevezték bulénereknek. (Viktor Gy. tanulmányában 195 főre becsüli azon bulénerek számát, akik a vasércbányában dolgoztak. 1 ) A bulénerek nagy része evangélikus vallású volt. Mivel evangélikus templom nem volt a faluban, ezért az 1886-ban felépült társulati iskola egyik tantermét használta föl az evangélikus egyház gyülekezeti célokra. A már nagyon hiányzó templomot 1932 és 1934 között építették föl. A templom terveit - a szintén buléner származású - híres budapesti építész, dr. Lux Kálmán készítette. Az épület, mivel elsősorban bányászok és családtagjaik számára épült, magán viseli néhány dologban bányászjellegét is. Elsősorban az oltárra érdemes fölhívni a figyelmet. A műkőből készült oltár közepén Szabó István festménye áll (témája az „Emmauri vacsora"), két végén pedig Rudabánya és a környék jellegzetes ásványaiból álló halmok helyezkednek el (1. kép). Bányavidékeken előfordul, hogy a templomokban és kápolnákban díszítésként kiállítanak csillogó-villogó ásványokat, de hogy az oltáron ilyen domináns módon jelenjenek meg „bányavirágok", az hazánkban és - tudtommal - a Kárpát-övezetben is ritkaság. Ehhez hasonlítható hazai példa a kemencéi templom (Börzsöny hegység) mellék*Ezúton köszönöm meg Hugyecz Jánosnak és Viktor Gyulának, hogy felhívták a figyelmemet a kultúrtörténeti érdekességű épületre. 1. Viktor Gy., 1981. 1-102. 875
