A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - GYULAI Iván: A gazdasági és társadalmi fejlődés ökológiai összefüggései

A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÖKOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI GYULAI IVÁN A gazdaság és társadalmi fejlődés ökológiai alapjainak megközelítése Az, hogy a környezeti válság napjaink aktualitása, s hogy ennek kapcsán az ökológia, globális ökológia tudománya meghatározóvá válik a társadalmi fejlődés menetében, ma már aligha vitatható tézis. Mégis, ha a kérdéssel - a társadalmi fejlődés ökológiai összefüggéseivel - mélyebben kívánunk foglalkozni, a több könyvtárnyira terjedő szakirodalomban, jelentésekben, stratégiákban, sőt, világmodellekben sem találunk minden összefüggésre kiterjedő, egységes véleményt és állásfoglalást. A világmodellek készítői a nagy globális problémák között is szelektálnak, s az összes tényezőt nem működtetik együtt egyik modellben sem. J. W. Forrester a „Világ dinamikája" című művében (a Római klub első jelentésének alapja) négy, A. J. Tinbergen a harmadik jelentésben (1976) egy tucat problémakört állít rendszerbe. Bár nyilvánvaló, hogy a modellek működésének gátat szab a modellezők objektív-szubjektív tehetetlensége, mégis óriási szakadékot érezhetünk a modellkészítés és a megvalósítás között. Már csak azért is, mert egyetlen modell sem kerülhet megvalósításra a világ társadalmi, politikai széttagoltsága miatt. Mivel tehát közel globális gondolkodási mód létezik, de globális megvalósítás nem, ezért jelenleg a globális probléma megvalósításának a lokális cselekedetekből kell összeadódni. Ez csak olyan ideális esetben lehet additív, ha a globális modellben integrálódik minden lokális elképzelés. Persze erről egyáltalán nincs szó, hanem az egyes országok saját elképzelése szabja meg saját stratégiáját, illetve cselekedeteit, az összehangolás első lépcsőjeként legfeljebb néhány nemzetközi - két- vagy többoldalú - egyezmény található. Természetesen léteznek minden társadalmi formációra igaz, általános megoldási eljárások - mint például a technológiaváltás, a tudományos-technikai haladás gyorsítása, a környezetgazdálkodás, tökéletesebb jogi és közgazdasági szabályozás, a társadalmi kontroll és részvétel növelése, oktatás-nevelés-szemléletformálás stb. -, amelyek általában a társadalom belső problémájának megoldásában jelölik meg a feladatokat. A globális gondolkodás és megoldás közötti szakadékot érzékelhetjük a regionális problémák feltárásánál is. Itt még jobban tapintható egy tudományos elmélet hiánya a tudományok széttagoltsága, együttműködésük tökéletlensége miatt -, illetve a tudományos elképzelések távolsága a társadalmi folyamatok megvalósulásától. Sokszor joggal érezhetjük úgy, hogy a politikai irányítás a gazdasági, társadalmi életben teljesen megfeledkezik azok objektív alapjairól, különösen figyelmen kívül hagyja környezetének eltartó- és tűrőképességét. A híd a döntéshozók és a tudósok között hiányzik. A döntéshozók egyre inkább belebonyolódnak a gazdasági növekedés kényszerképzetébe, a tudósok pedig nem adnak megfelelő alternatívákat a problémák megoldásához. A tudományos világban vita folyik arról, hogy az ökológia tudománya legyen-e a befogadója a multidiszciplinának, vagy az csupán egy synbiológiához tartozó résztudomány. A globális ökológiává tágított ökológia nem mond ellent a fogalom értelmezésének, illetve definíciójának. Az ellentmondás abból adódik, hogy az ökológia akkor nevez 867