A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

FOTÓ- ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA - KUNT Ernő: Vizualitás és patológia. Két paraszti származású elmebeteg rajzának vizuális antropológiai vizsgálata

4. kép. N. N. naplójának egyik dupla oldala. A szöveggel körbevett rajz Ferenc Józsefet mutatja, amint hintáról szemléli meg az alakulatot mivel az alkotó a maga személyes használatra szánt ábécéjét vitathatatlan vizuális igényességének megfelelően alakította ki: elsősorban a nyomtatott nagybetűkből. A betűjelek hatását fokozta egyrészt azzal a komponálási móddal, ahogyan a szövegmezőket a vonalas ábrákkal harmonikus egységbe helyezte el, másrészt azáltal, hogy a betűket eltérő, a teljes felülettel harmonizáló színekkel látta el. A szöveg tartalmi, logikai élménye, a közlés élménye így vizuális élménnyé vált. A színek használatáról külön kell szólnunk. Valamennyi lap szembetűnően harmonikus színvilágú. Nincsenek „tarka" oldalak a naplóban. Általában egy-egy főszín uralkodik kiegészítő színekkel kísérve vagy nagyon kis mértékben használt ellentétes színekkel. A színek teljes erejükkel hatnak - mégsem rikítóak. A kezelésükben megmutatkozó biztonság egyrészt bizonyára az iskolázatlan ösztönösséggel magyarázható, feltehetően személyes adottság, de úgy hiszem, hogy messzemenően hatással lehetett e téren is a szülőfalu vászonhímzéseinek rokon színvilága. A parasztság számára a katonáskodás, a háború a megszokott, zárt életkeretből, kultúrából való radikális kiszakítást jelentette. A tágabb, ismeretlen kultúrába való belépés éppen úgy volt egész életre szóló sokk forrása, mint egyúttal az újdonságokkal való ismerkedés ideje is. A megrázkódtató hatás a vizsgált esetben nyilván a betegségben fejeződik ki. Egyéni háborús élményeit N. N. képekben, sajátos naplójában fogalmazva igyekezett kivetíteni magából, aminthogy a katonáskodó parasztlegények ezrei katonanótákban, történetekben, anekdotákban fogalmazták meg ezeket. Amit e dalok - olykor már-már 861