A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - NOVÁKI Gyula: Késő bronzkori földvár Dédestapolcsány-Verebcebércen

KÉSŐ BRONZKORI FÖLDVÁR DÉDESTAPOLCSÁNY-VEREBCE-BÉRCEN NOVÁKI GYULA A Bükk hegység északi pereme alatt, Mályinka községtől délnyugatra, átlag 2,5 km távolságra, erősen tagolt hegygerinc húzódik, kerek 4 km hosszúságban. A gerinc fő iránya észak-dél. Északnyugat és délkelet felől a Bán-patak, északkelet felől a Baróc-patak völgye határolja, délkelet felé pedig egy kis nyereg után a Bükk-fennsíkra felvezető meredek hegyoldal következik. A hegygerinc észak felőli első nagy kiemelkedésén a középkori Dédes vára romjai találhatók, tszfm 598 m. Egy nyereg után, az előzőtől 400 m távolságra, meredeken kiemelkedő sziklacsúcs, az ún. Kis-vár következik (amelyen, nevével ellentétben, nincs nyoma várnak), tszfm 594 m. Újabb nyereg után ismét meredek oldalon kapaszkodunk fel, itt emelkedik az ún. Vásárhely-parlag nevű hegykúp, tszf 586 m. A harmadik, már kisebb nyereg után, lankás emelkedőn a mintegy 800 m hosszú főgerincre, az ún. Verebce-bércre jutunk fel, amely lassú emelkedéssel a délkeleti végén 650 m tszf magasságot ér el. Itt rövid, meredek oldal zárja le az egész hegygerincet, melynek alján a 20 méterrel alacsonyabb szinten fekvő Verebcelápa nevű nyereg következik. Ebből emelkedik ki déli irányban az Ördögoldal nevű, igen meredek hegyoldal, amely közel 300 m szintkülönbséggel a fent magasodó Bükkfennsík széléig tart. A hegygerinc feltűnő tagoltságát a geológiai körülmények magyarázzák. Az egész vonulat szürke agyagpalából és hornokkőből áll, különösen a palatörmelék jellemző az egész terület felszínére. Északi végében azonban egy nagy mészkőrög (Dédes vára) és két mészkőlencse (Kis-vár és Vásárhely-parlag) magasodik ki a pala fölé, megbontva a Verebce-bérc egyenletes gerincét (1. kép).

1 Az említett helynevek egy részét egy 18. század végi térképen is megtaláljuk: „Dédes vára", „Vásárhely-bércz" (parlag helyett), „Verepcze vára" (bérc helyett), a Verebce-lápa helyén pedig „Vas-kapu" szerepel.

2 Az 1855-ben készült térképen, amely a Dédes várától délre eső területet ábrázolja, „Kis-vár", „Vásárhely" és „Verepcze-vár" olvasható.

3 A hegygerincen két, különböző korú vár maradványait találjuk. Az egyik a közismert középkori Dédes vára, ezzel nem foglalkozom. A másik egy őskori földvár, amely az egész hegygerincet magába foglalja, beleértve Dédes vára területét is. Célom ennek az eddig ismeretlen, óriási területű őskori erődített telepnek a közreadása. 1968-ban, egy túrám alkalmával tűntek fel előttem a sáncok és teraszok, azóta többízben is felkerestem.

4 Korábban sehol nem említik, bár a környék lakossága, a régi térképeken sze1. Balogh K., 1964. 294., 471. 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár T. 67. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár U. 422. 4. Ennek alapján említi:Kemenczei T., 1970. 28., 1984. 41. Felmérését Sándorfi György végezte 1977-1979 között, Gádor Judit és szerző közreműködésével. 81