A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GODA Gertrúd: Holló László képei megyénk közgyűjteményeiben

re, a vetett árnyékra, a középtérbe állított padra. A modell szépsége a megfogalmazás áldozatává válik, de kifejezésének hitele erősödik általa. Holló groteszk iránti vonalma az ugyancsak 1929-ben festett Olympia c. képén csúcsosodik ki. Az Akta kertbenhez és az Olympiához láthatóan azonos nőideált: a karcsú, termékeny medencéjű, s ugyanakkor mozgásában rendezetlen, extatikus nőt választotta. Ez a modell nem csupán a lehetőségből adódott, hanem a művész ízlésének kifejezője is. Holló nem riad vissza a beteges megjelenésű, nincstelen városszéli asszonyábrázolástól. A képek, rajzok környezete is az életviselbeli egyszerűségre utalnak, - nem műtermi hangulatot árasztanak. Nincs manipuláltság, esztétizálásra való törekvés ez idő tájt készült tanulmányaiban. Nem használ szépen leomló drapériákat, modelljeit már-már natúralisztikusan, mezítelen combjaik1. kép. Akt a kertben kai ülteti a gyalult konyhaszékre, arra, (Olaj, vászon, 75x50 cm Ltsz: HOM 74.70.) am

[ a m

űvész szegényes tócoskerti otthonában adódott. Az 1929-re datált Akttanulmány (papír, ceruza 200x230 mm, Ltsz.: HOM 86.34) ugyanerről a puritanizmusról vall, minden egyszerű és magától értetődő. A biztos kezű rajzoló érzékeny vonalaival jelenik meg a lapon az önnön mezítelenségétől megriadt nő. Nyúlánk testének finom plasztikáját a jól elhelyezett, kevés tónussal képes viszszaadni. A 20-as évek végén készült tanulmányokat az életmű jeles darabjainak tartjuk. Nem a közízlést megcélzó darabok, de a születésüket követően bemutatásukkor a szakemberek figyelmét felkeltették. Ez némiképp érthető, hiszen a művész nem az áhított, szép embereszményt örökítette meg, hanem a beteges, erősen kidolgozott szervezetet, - meggörnyedve, eltorzulva, de igen magas szakmai színvonallal, komoly beleérzőképességről tanúskodva. Ez a szociológiai megközelítés kísérni fogja Hollót, s általa képet kapunk az Alföld népének mindennapjairól. Néha már társadalomkritikai hangot is sikerült megütnie, mint az Akttanulmány 1928. című rajzán (papír, szénrajz 300x235 mm Ltsz: HOM 86.39). Affektáltságnak, póznak, a paraszti lét idealizálásának nyoma sincs művészetében. A kidolgozott, eltorzult, s ezáltal szánalmat ébresztő test művészi rangra emelve van jelen. A művész határozott állásfoglalása, - ami érződik apró rajzi jegyzeteiből is teszi hitelessé azokat. A közelében élő asszonyok mezítelen testük látványát szorongva bocsátják áruba, hogy az emberi test még így is szép arányrendje leolvasható legyen elcsigázott, fáradt tartásukról. Még az első művészi korszak münchen-nagybányai szemléletű finom naturalizmus levegője árad a Kertben olvasó nő 1930. (324x210 mm Ltsz: HOM 83.157) című pittrajzról. A mindennapitól ünnepibbe öltözött fiatal lány a vasárnap békéjével áll ki a napsütötte udvarra, hogy a művésznek segítségére legyen. Sikerült azt a pillanatot megragadnia Hollónak, ahogyan a kényszerű olvasás közben a kendős lány gondolatai elindul768