A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BODNÁR Mónika: Adatok Tornaújfalu népi táplálkozásához

az is előfordult, hogy még akkor sem, ahol annyok volt, nem igen hagytak markolászni a tekenőbe. A sütés alkalmával a kenyértésztából - a kenyér bevetése előtt - megsütötték a lángost. A teknő oldalára ragadt tésztát sem hagyták kárba veszni. Kikaparták, a tésztafoszlányokat összegyúrták, ebből készült a vakarék. Ezt a kenyérrel együtt sütötték. A cipói is a kenyérrel egyszerre vetették be, de ez csak fél óra hosszat sült. A lisztből készült ételek következő fontos csoportját a főtt tészták alkotják. A főtt tészták - mai, viszonylag jelentős szerepük ellenére is - csak késői fejlődés eredményei.

44 Ezeket második lisztből készítették. A főtt tészták felhasználásukat tekintve lehetnek levestészták és ízesített tészták.

45 Készítésmódjuk, készítési technikájuk alapján megkülönböztetjük a vert tésztát a gyűrött tésztától. A vert tészták csoportjába tartozik a haluska. Úgy készül, hogy a lisztet, a tojást, a sót és a vizet összedolgozzák, gyengére kiverik. A tésztát forró vízbe szaggatják, megfőzik. Főzés után leszűrik, egy kicsit átmossák. Ráöntik a pirított vajat, aztán ízesítik. ízesítőként túrót, lekvárt, karalábét, savanyú káposztát, hordós káposztát vagy diót használnak. Hasonló módon készül a grujahaluska is, de tojás helyett nyers burgonyát reszelnek a liszthez. Ezt az ételfajtát a Északkelet-Magyarországon a palóc területekkel bezárólag, valamint Szatmárban és Nyírségben is megtaláljuk.

46 Sokfelé sztrapacskának nevezik, a köztudatban szlovák nemzeti eledelként él. A Bódva mentén haluska, galuska néven ismert.

47 A vizsgált községben a grujahaluska, krumpligaluska, sztrapacska megnevezést is használják. Gyakran nemcsak a vert tésztát, hanem a gyúrottat is illetik haluska, galuska névvel. A meggyúrt, elnyújtott tésztát csipdossák vagy gallérra vágják (nagyobb négyzet alakúra), majd vízben kifőzik. ízesítése megegyezik a vert haluska ízesítésével. Gyúrott tésztából készül a derelye is. A kör alakúra sikált tészta'egyik felére kis gombócokban túrót vagy lekvárt tesznek, a tészta másik felét ráhajtják. Ujjal egy kicsit megnyomkodják, majd derelyeszaggatóval elszaggatják. Akinek nincs szaggatója, az előbb felvágja a tésztát kis négyzetekre, beleteszi a tölteléket, háromszög alakúra hajtja és oldalait ujjal lenyomkodja. Ismert a derelyének egy másik változata is; ennek tésztájába burgonyát tesznek (grujaderelye), így az vastagabb, mint az előzőé. Ezt túróval nem szokták ízesíteni, csak lekvárt tesznek bele, aztán megszórják prézlivel. A levestésztákat általában gyúrják. A meggyúrt tésztalap szeletelésétől függően megkülönböztetik a metélkét (hosszú, vékonyra vágva) és a lecskét (apró kockára vágva). Ünnepi alkalmak, különösen lakodalmak elmaradhatatlan levesbetétje a csigatészta. Szövőbordán készül. A lakodalom előtti héten néhány alkalommal összegyűltek a csigacsinálók, ők készítették el a kellő mennyiséget. Morvay Judit szerint az ünnepi étrendben megjelenő csigaleves alföldi átvétel.

48 A főtt tészták levét általában nem használták fel a konyhában, kiöntötték a sertésnek. Itt szólok a főtt tészták másik csoportjáról, melyek élesztővel kelesztett tésztából készítenek. Ez az utóbbi évtizedekben, a 30-40-es évektől vált ismertté. Anyaga kalácstészta , ám nem sütik, hanem párán megfőzik. Ez úgy történik, hogy egy fazékban - aminek a tetejét ruhával kötik le - vizet forralnak. Rárakják a pogácsa formájúra kiszaggatott gombócokat, majd egy tállal leborítják, hogy a párában a tészta átfőjön. A főzés kb. 10-15 percig tart. Ezután megszórják cukros kakaóval vagy dióval és pirított vajat is 44. Kisbán E., 1960.6. 45. Hegyi L, 1964.375. 46. BődiE., 1982.77. 47. BődiE., 1982.77. 48. Sz. Morvay J., 1950.167. 742