A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - MIZSER Lajos: Cserépfalu idegen eredetű családnevei 1550-1974

CSERÉPFALU IDEGEN EREDETŰ CSALÁDNEVEI 1550-1974 MIZSER LAJOS A magyarországi vezetéknevek egy - el nem hanyagolható - része idegen eredetű. Idegen eredeten azt értjük, hogy a név nem magyar közegben jött létre, azaz a nevet vettük át. Az idegen közszóból származó családnevek - ha a névadás formája magyar - magyarnak tekinthetők. Cserépfalu névanyagát fogtuk vallatóra. 1550 és 1974 között minden nevet megvizsgáltunk, amely a községgel kapcsolatos okmányokban

1 előfordult. A 425 év alatt 1313 féle névre bukkantunk (itt nem vettük figyelembe a helyesírási alakváltozatokat; pl. a Gál, Gaal, Gáli egy névnek számít). A magyar nevek száma: 868 (71,55%), idegen: 345 (28,44%). Ez utóbbi szám kissé csalóka. Szerepelnek neveink között tudniillik olyanok is, amelyek csak egyszer-egyszer bukkannak fel valamilyen esemény kapcsán. Ilyenek pl. a felső-magyarországi kapitányok nevei, tiszttartók, intézők, tanítók nevei, a XVIII. században a járásba telepítettek, a csak a házassági anyakönyvekben szereplő személyek adatai, a summásság alkalmából előforduló nevek stb. Nézzünk azonban konkrétabb példákat is! így Karaffa (következetesen ezzel az ortográfiával), Spankau kapitányok, Hicinbaci Mara porrogi bába, Eltz, Coburg herceg bécsi ügyvédje stb. B. Gergely Piroska

2 szinkron vizsgálatában (összességében 571 név) idegennek 16,46% minősül. Hangsúlyozzuk, hogy az idegen elem a község névanyagában alkalmi jellegű, a Derda, a Kósik, a Szolivajsz állandó, ma is élő név, idegenszerűségüket ma már nem érzik. Három csoportot állapíthatunk meg: I. Szláv eredetű nevek (többségükben szlovák, kisebb részben cseh, horvát, ruszin, lengyel, illetőleg több szláv nyelvből is levezethető nevek). II. Német eredetű nevek (elsősorban osztrák-bajor és sziléziai). III. Egyéb nevek (cigány, görög, francia, latin, olasz, román és fel nem derített eredetű nevek). A szláv eredetű vezetéknevek száma: 186 (az idegen névanyagon belül 53,91%, a teljes névanyag 15,33%-a). A német eredetű vezetéknevek száma: 134 (az idegen névanyagon belül 38,84%, a teljes névanyag 11,04%-a). Az egyéb nevek száma: 25 (az idegen névanyagon belül 7,24%, a teljes névanyag 2,88%-a). Természetesen állításaink között vannak (lehetnek) vitatható dolgok is; ez azonban nem az utánjárás gyengeségét mutatja, hanem a nemzetiségi terület jellemzőit. Főként a Sziléziából Borsodba telepí1. Magyar Országos Levéltár, Budapest, Filmtár: Regesta decimarum Borsodiensis, Hevesiensis, Episcopatus Agriensis, Conscriptiones portarum, Archívum regnicolare, Landeskonskription, Esterházy család levéltára: Rozgonyi-Báthory javak, Urbaria et Conscriptiones, Dél-Borsodi egyházi anyakönyvek. Időhatárok: 1550-1895. A Tiszáninneni Református Egyházmegye Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak: Cserépfalu iratanyaga, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, Protocollumok. Időhatárok: 1640-1948. A református egyház iratai, Cserépfalu: anyakönyvek, gazdasági és iskolai iratok. Időhatárok: 1731-1974. 2. A kalotaszegi családnevek rendszertani és funkcionális vizsgálata. 713