A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PETERCSÁK Tivadar: A sátoraljaújhelyi festett bútor

összegyűjtött emlékanyagnak az alapján vált megismerhetővé, hogy az 1880-1920-as évekkel szemben a vizsgált díszítő stílus jelentősen hosszabb ideig élt.

8 Az újhelyi asztalosság történetéről keveset tudunk. Román János a XVI-XVII. századi zempléni iparosok között az Asztalgiarto, Aztalgiarto, Asztaljarto nevet Patak, Tállya, Tokaj mellett Újhelyből is említi.

9 Az újhelyi asztalos céhre vonatkozó első adat 1827-ből ismert.

10 Ekkor az asztalosok a lakatosokkal, puskaművesekkel és üvegesekkel alkottak egy céhet. Az egyesült céhbe az alábbi asztalosok tartoztak legényeikkel és inasaikkal: Mesterek Legények száma Inasok száma Frutler József 7 2 Snirtz József Brening Kristóf Katona Antal 6 1 2 Frutler János 1 1 Körtvélyesi Gábor Riptso György Bajkur János KövyJános Soltész László 1 4 3 2 1 1 1 Keresztessy János 1 Összesen 11 mester 26 legény 8 inas Hibák miatt a céhből kimaradt Molnár János asztalos, és még három „fuser" nevét is megemlítik. 1842-ben már önálló asztalos céh működött Sátoraljaújhelyen, amit a céh megmaradt pecsétje igazol. A 2,9 cm átmérőjű, esztergált fanyelű rézpecsét nyomófelületének a felét szabálytalanul, folyóírással vésett szöveg foglalja el: „A. S. a. Új helyi Asztalos Czéh Petsétje 1842" Fölötte ötágú koronából kihajló szőlőindát és szőlőfürtöt ábrázol, melyek gyalut, vinklivasat, körzőt fognak össze.

11 A céhek megszűnése után 1876-ban alakult meg az Egyesült Ipartársulat, majd 1891-ben az Általános Ipartestület.

12 A Sátoraljaújhelyi Általános Ipartestületnek 1910-ben 35 asztalos volt a tagja.

13 Még 1940-ben is 29 asztalos dolgozott a városban, és az egyik legnépesebb létszámú mesterség volt az asztalosság.

14 A XIX. század közepétől a XX. század közepéig terjedő évszázadban Sátoraljaújhelyen 30-40 asztalos dolgozott folyamatosan. Ezeknek csak egy része volt vásári asztalos vagy virágos asztalos, aki a parasztság számára festett bútort készített.

15 A század8. Ezúton köszönöm meg K. Csilléry Klárának, hogy lehetővé tette kéziratos anyagának felhasználását, illetve lektori véleményében olyan szempontokra és tényekre hívta fel figyelmemet, amelyek jelentősen segítették a tanulmány elkészítését. A sátoraljaújhelyi bútorhoz L. az alábbi adatközléseket: Petercsák T., 1978. 63-67.; Petercsák T., 1982.; Cseri M., 1983. 9. Román J., 1965.59. 10. Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhely város iratai 112/25. 11. BodóS., 1970.212-213. 12. CsikváriA., (szerk.) 1940. 91. 13. Zemplén Megyei Levéltár IX-209/2. Ipartestületi iratok, 1910. 14. CsikváriA., 1940. 91. 15. SRMA 55-20. K. Csilléry Klára gyűjtése. 668