A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)
NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - FÜGEDI Márta: Figurális díszítmények Északkelet-Magyarország pásztorművészetében
- 19HBHE9HI L " 5. fcép. Lófogós csanak, 1930-as évek. (HOM 58.132.6.) Hangony, Fodor István munkája Nógrád, Heves és Borsod hegyes, dombos, erdős vidékén elsősorban a juhászok faragtak. Az ügyes kezű faragókat pásztortársaik név szerint is számon tartották, maguk is rendeltek tőlük, és társaiknak, ismerőseiknek is ajánlották. Az egyéniségnek, egyegy jó hírű, sokat dolgozó faragó pásztornak tehát jelentős szerepe volt a pásztorművészet alakulásában, a formák, díszítmények elterjedésében. E tényező fontosságát tartotta szem előtt Madarassy László is, amikor Művészkedő magyar pásztorok c. munkájában különböző tájak egy-egy jeles faragó pásztor egyéniségét mutatta be. 18 A Palócföld néhány híres faragóját is ő „fedezte fel." Nógrád megyében híres faragó volt Bertók Mihály, Barna János, továbbá Gyurkó Pál, Heves megyében többek között Fodor Barna, Berze István és fia János, valamint Ostoróczki József és Ferenc neve említendő. 19 Borsodból például Dulai Ferenc görömbölyi juhászra, a ládházi Bukta Jánosra, a sajószentpéteri Mészáros Istvánra és a Borsod községbe való Szabó Jánosra figyelt fel a néprajztudomány. 20 A felsorolt faragóktól számos alkotás került a múzeumokba, emellett életükről, munkásságukról, egyéniségükről is tudunk adatokat, így egyéni stílusukról, alkotótevékenységükről is képet formálha7. kép. Kosfogós fedeles csanak, 8. kép. Szarvasfogós csanak, oldalán legelésző konda. oldalán erdei állatok, madarak. (DIVM54. 216.1.) (D1VM54. 213.1.) 18. Madarassy L., 1934. 19. Vö.: MangaJ., 1967. 284. 20. Vö.: Bodgál F., 1967. és Mecsei L., 1960. 659 6. kép. Kos fogós, ún. kacsacsőrű fedeles csanak, oldalán szarvas. (DIVM 54. 34. 1.)
