A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - SIMÁN Katalin: Települési formák Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a paleolitikum idején

Sokkal fontosabb az obszidián. Különbséget kell tennünk a Kárpáti I. és II. obszidián között.

11 A középső paleolitikumban leginkább a Kárpáti II. (Közép- és DélZemplén) obszidián használatára van adatunk. Ezek szerint ez a nyersanyag meglehetősen ritka volt, kisméretű, nem mindig jó minőségű. Valószínűleg ez volt az oka ritkaságának. A felső paleolitikumban jelenik meg tömegesen a Kárpáti I. obszidián. Lelőhelye környékén (Cejkov, Kasov stb.

12

) kifejezetten obszidiánra épülő telepek kerültek elő. Magyarországon ilyen település nincs, de kétségtelen, hogy az obszidián jelentősége megnőtt. Elterjedése igen széles körű, csaknem minden felső paleolit telepre jutott belőle. Mivel olyan településeken is megtalálható, ahol a nyersanyaglelőhely környezetének egyéb nyoma nem mutatható ki, elég nagy a valószínűsége, hogy ez a nyersanyag már kereskedelmi áru is volt. A jól meghatározható idegen nyersanyagok közül a szlovákiai radiolarit a Hernád völgyében jelenik meg, nálunk a nyersanyag mérete, formája alapján a folyó völgyéből gyűjtötték. A másik ennél sokkal lényegesebb nyersanyagcsoport az idegen eredetű kova. Legkorábbi képviselője a Sólyomkúti sziklaüreg swieciechówi kovája. Minthogy a lelőhely a nyersanyagforrástól mintegy 600 km-re délre van, csak anyagszállításról lehet szó, ami egyben a két terület közti összeköttetést bizonyítja. Következő megjelenése az avasi temető pengéje, amely egy Szeleta-felső jellegű levélheggyel együtt került elő. Ez eleve azt feltételezi, hogy WI maximuma előtt, majd azt követően a WI/II-től szinte folyamatosan számítanunk kell északi hatásokkal. A legtöbb idegen nyersanyagot tartalmazó lelőhely területünkön éppen azokon a területeken van, amely a folyóvölgyek mentén, a vándorlási útvonalon helyezkednek el. A terület legfontosabb nyersanyaga a hidrokvarcit és a limnokvarcit. Két fő lelőhelycsoportját tudjuk egyelőre elkülöníteni: az avasi szürke, szürkésfehér és vöröses, valamint az észak-zempléni változatos színű, sok szerves maradványt tartalmazó, kevésbé homogén változatot. Természetesen ezen kívül számos hidro- és limnokvarcit lelőhelyet ismerünk, de elkülönítésük a nyersanyag alapján egyelőre nem megoldható. Szinte minden ipar legfontosabb nyersanyaga ez, hiszen igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre, jó minőségű, mindenféle eszköz készítésére alkalmas. Mindazonáltal már eddig is sikerült megfigyelni, hogy néhány lelőhely együtt tartalmazza a két nyersanyagforrás anyagát, bár műszeres vizsgálatok hiányában ez egyelőre csak jelenségként konstatálható, mennyiségi-minőségi értékelésre még nincs mód. Egyben területünkön ez az egyetlen olyan nyersanyag, amelynek bányászata a paleolitikumban bizonyított (Korlát II).

13 Az egyes lelőhelyek nyersanyagának, azok arányának vizsgálatakor elsősorban a domináns nyersanyagot vagy nyersanyagokat kell figyelembe venni. A másodlagos fontosságú nyersanyagok adalékos információt tartalmaznak, az esetek többségében a csoport életmódjáról kevés információt hordoznak. Jelentőségük a vándorlási irány, az esetleges kereskedelmi kapcsolatok konstatálásánál lényeges. Ebből a szempontból beszélhetünk olyan lelőhelyekről, ahol egyértelműen egyfajta nyersanyag dominál, ahol a helyi nyersanyagok egésze a domináns és végül ahol a nyersanyag viszonylag egyenletesen oszlik meg. A nyersanyagmegoszlás alapján egyértelműen műhelyről illetve bányáról és bányára települt műhelyről beszélhetünk azoknak a lelőhelyeknek az esetében, ahol a helyi nyersanyag dominanciája a 90%-ot eléri. Ilyen bányaműhely telep van Korlát II. lelőhelyen (limnokvarcit), a Miskolc környéki felszíni lelőhelyek többsége esetében (Sáli. BiróK., 1981., 1984. b. 12. pl. BáneszL., 1959. 13. Simán K., 1986. a. 63