A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BENCSIK János: A pásztorház (az állattartó közösség „cseléd”-je Északkelet-Magyarországon)

A pásztor a társadalom legalján élt, többnyire családja munkaerejére számítva szegődött el. Ha lehetett, akkor egy-egy faluban felvállalta a gulya, a csorda és a konda legeltetését. Nem alakulhatott ki e tájon sem a számadó-bojtár munkamegosztás klaszszikus gyakorlata, sem a pásztori rend. Ha valamiért tiltakozni kényszerült a csordás avagy a kondás, egyetlen választása maradt, odahagyva a falut, más községbe költözött. Az életforma hagyományos jellegéhez hozzátartoztak a bérezés hagyományos elemei. A paraszti pénzgazdálkodás - néhány mezővárostól eltekintve - alig tükröződött a pásztorok fizetésében. A pénzbeli fizetésre való áttérés egy jelentős gazdasági - és társadalmi - átalakulás eredményeként 1950/60-as években következett be. Ehhez a hagyományos gazdálkodáshoz kapcsolódott az ajándékozás egész gyakorlata, egyebek mellett az ajándék, a lángos - illetve béles - sütése, s azzal a pásztorok megajándékozása. A legeltetési idény kezdése e nagytájon nagypéntekhez kapcsolódott.

129 A nagypénteki kerülés nem lehet más, mint a munkába állt pásztor joga a bér beszedéséhez, a munkáltató kötelessége pedig az volt, hogy cselédjének „kenyer"-et adjon. A „ki mit tudott, azt adott" paraszti gyakorlatában viszont valaminő lebecsülés rejlett. Különösen kitetszik, ha hozzáfűzzük, hogy a pásztor köteles volt azzal beérni, amit adtak neki. Hagyományos elem településeinken a pásztorok karácsony viliai kántálása. Jellemző, hogy e szokás, az ajándékozás vonzása nélkül, a Tiszántúlon szilveszter estéjéhez kapcsolódott.

130 IRODALOM Benda K. 1976. A felvilágosodás és a paraszti műveltség a XVIII. századi Magyarországon. Valóság, 1976.4.54-61. Benkő É. 1982. Az ajándékozás szokásai a Szuha-völgyében. Néprajzi Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen. 631-640. Bodgál E. 1963. Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. Múzeumi füzetek 17. HOM. Cseri M. 1981. Adatok Szuhafő népi építkezéséhez. HOM. Közi. 19. 50-57. Deli E. 1984. Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Szuha-völgyben. HOM. Közi. 22. 84-90. Faggyas I. 1984. Népéleti rajzok. Folklór és etnográfia 17. Debrecen Farbaky P. 1981. Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát). HOM. Közi. 19.38-49. Frisnyák S. 1985. Történeti földrajz (tankönyv), Nyíregyháza Galuska I. 1979. Egy gazdálkodási ág a XIX. században a kesznyéteni református egyházközségben. Borsodi Levéltári Évkönyv II. Miskolc. 53-67. Gunda B. 1985. Hajdúsági kántálok egy bükki faluban. HOM. Közi. 23. 88. György K. 1971. Pásztorfogadás. Kovács D. (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. Sátoraljaújhely, 54-55. 129. Niedermüller P., 1981. 219. 130. Gunda B.,i. m. 88. 618