A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

Bevallott célja, hogy feltárja területünk építkezésének nagy- és kistáji variánsait. Szerinte az ún. északi magyar háztípus a XIV. század végére elérte a szoba-pitvar-kamra vagy istálló alaprajzi tagolódású alapformát. A fejlődés során - társadalmi, gazdasági tényezők és az egyéni ízlés alapján - a XVIII. századra kialakultak a nagytáji formák, s a XIX. század második felére pedig az egy-egy völgyet, közeli falvak közösségét jelképező kistáji formák.

104 Igen kiválóak azok a térképei, melyek bemutatják az egyes építészeti és házelemek térbeli elhelyezkedését, a különböző korszakokban Észak-Magyarországon. Ugyanakkor Balassa M. Iván sem talál minden területre, vizsgált kérdésre megfelelő és kritikailag elfogadható forrást. A régészeti és levéltári kutatásaink nem olyan magas színvonalúak, illetve nem tártak fel még olyan mélységeket, amire egy elméletet biztosan fel lehetne építeni. Ilyenkor - más eredetkutatókhoz hasonlóan Balassa M. Iván is kénytelen hipotézisekre, saját elgondolásaira szorítkozni, ami esetenként gyengíti elméletének hitelét. 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a felszabadulás óta eltelt időszakban a gazdasági építmények kutatása terén figyelhető meg a legnagyobb fejlődés, itt születtek a legnívósabb munkák. Megszaporodtak azok a kutatók, illetve tanulmányok, amelyek a gazdasági építményekben nemcsak az archaikus építési technikákat és formákat keresték, hanem a népi gazdálkodás egész rendszerébe foglalva vizsgálták azokat. Balassa M. Iván a Hegyköz földművelését kutatva leírja az ehhez a termelési ágazathoz tartozó építményeket (csűr, rakodó stb.) is.

105 Ugyanő a bodrogközi és a hegyaljai szárazmalmokról közöl értékes adatokat.

106 A szénagazdálkodás két speciális észak-magyarországi építményével, az abarával

107 és a rakodóval

108 foglalkozik Paládi Kovács Attila, aki később az egész magyar széna- és rétgazdálkodást foglalta össze, természetesen az ide vonatkozó tároló építményekkel együtt.

109 A hegyvidéki gazdálkodás talán legtipikusabb építménye a csűr. A paraszti portának dísze a hatalmas méretével, alakjával, eredetileg a cséplés színtere, a széna és a szalma tárolóhelye volt, léte illetve hiánya hű tükre a gazda vagyoni-társadalmi állapotának. A csűrös építkezés és gazdálkodás észak-magyarországi helyzetével, történetével foglalkozott több éven át Selmeczi Kovács Attila. Előtanulmányaiban írt a torkos csűrökről,

110 a közös csűrökről,

111 a csűrtípusokról,

112 majd 1976-ban megjelent monográfiájában a csűrös gazdálkodás és építkezés rendszerét foglalta össze területünkön.

113 A Zempléni hegyvidék néprajzát bemutató tanulmánykötetben - folytatva ÉszakMagyarország gazdasági építményeinek szisztematikus feldolgozását - egy zempléni falu békéikének gazdasági épületeit írja le.

114 A hagyományos gabonatárolás föld alatti és föld feletti építményei egyaránt megtalálhatók vidékünkön. Ikvai Nándornak a föld alatti gabonatárolásról írott összefoglalása bőséges észak-magyarországi példákat is hoz,

115 noha területünkről egy karcsai 104. Balassa M. I., 1981/a. 345-355. 105. Balassa!., 1964. 106. Balassa L, 1973/b. 87-92. 107. Paládi-KovácsA., 1969.79-101. 108. Paládi-KovácsA., 1980.209-228. 109. Paládi-KovácsA., 1982.81-99. 110. Selmeczi Kovács A., 197l/a. 435^55. 111. Selmeczi Kovács A., 1972. 137-140. 112. Selmeczi Kovács A., 1975.509-536. 113. SelmecziKovácsA., 1976. 114. Selmeczi Kovács A., 1981.89-104. 115. Ikvai N., 1966.343-377. 524