A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

sen is igazolják a kertesség meglétét ezen a vidéken.

56 Sárospatak településszerkezetére talált kiváló adatokat Román János.

57 Marjalaki Kiss Lajos

5

* és Komáromi József

9 levéltári kutatásai során Miskolc korai településszerkezetére is talált utalásokat. Marjalaki szerint Miskolcon a szérűskertek a XV. században keletkeztek, de általánossá csak a XVIII. század elején váltak.

60 Sajnálatos, hogy ezeket a kutatásokat Bodgál Ferenc rövid közlését leszámítva

61 a mai napig nem folytatta senki. A megyei településnéprajzi kutatások évtizedes tartozása a mezővárosi vizsgálatok elhanyagolása. A néhány dél-borsodi mezővároson kívül (Ónod, Mezőcsát) a tokajhegyaljai mezővárosok, Miskolc, Gönc stb. egykor fontos települések feldolgozása minden bizonnyal újabb eredményeket hozna, s árnyaltabbá tenné megyénk településszerkezetéről alkotott képünket. 2. A konkrét népi építészeti tanulmányok - megítélésünk szerint - mennyiségileg és minőségileg is jelentősebb szintet értek el, mint a településnéprajzi kutatásoknál ezt láthattuk. A publikációk első nagy csoportját képezik azok a rövid leírások, amelyek lényegében egy település népi építkezését egy-egy jelentősebb lakóház elkészültének munkafázisait, a felhasznált anyagokat, technikákat kíséri figyelemmel. Lajos Árpád a faépítkezés utolsó emlékeit tárja fel Domaházán.

62 Egy későbbi kis írásában pedig a bükkaljai Kacs hagyományos lakóházépítését mutatja be. Külön felhívja a figyelmet, hogy a falu építkezése átmenetet jelent az Alföld és a hegyvidék építkezése között.

63 Hasonló tematikájú dolgozatokat olvashatunk Kisgyőrből,

64 Szuhafőről,

65 Filkeházáról,

66 a bodrogközi Karcsáról és Pácinból,

67 és Szegilongból.

68 A kiemelt dolgozatok egy része elengedhetetlen a tudományos feldolgozás számára, s a monografikus kutatásokhoz alapvető fogódzókat adhatnak. Ugyanakkor nagyobb részük tudományos szakmai színvonala meglehetősen egyenetlen, elég sokszor erőteljes forráskritikával alkalmazhatók csak, s igazi értékük a közlés tényében rejlik. 3. Az építészeti kutatások egy sajátos területét képezik a népi anyaghasználattal és az építőközpontok szerepével foglalkozó írások. Bakó Ferenc a föld és tégla falazatok szerepét és elterjedését tárja elénk Észak-Magyarországon.

69 Nagy József András statisztikai és építészeti módszerekkel a Bükkalja közel tucatnyi településén állít fel rangsort a népi építőgyakorlathoz használt anyagok között.™ A Dél-Bükkben oly jelentős kőépítkezéshez, a kőbányászathoz és megmunkáláshoz nyújt példamutató feldolgozást Viga Gyula szomolyai és bogácsi tanulmányaiban.

71 Bakó Ferenc legújabb munkájában a népi kőépítkezés gyakorlatát az egész Kárpát-medencére kivetítve foglalja 56. FrisnyákS., 1977.73-79. 57. Román J., 1965. 58. Marjalaki Kiss. L., 1956. 39-48. 59. KomáromyJ., 1960. 60. BodgálF, 1962/a. 124-126. 61. Bodgál F, 1962/b. 147-149. 62. LajosÁ., 1959/a. 63-68. 63. Lajos Á., 1969. 341-348. 64. Cseri M., 1983. 113-123. 65. Cseri M., 1981.50-58. 66. Petercsákl., 1966. 149-157. 67. MajdanicsM., 1985. 115-122.; Nagy Gy., 1976. 171-180.;DakosZs., 107-113. 68. BelkóK., 1966.147-148. 69. BakóF, 1972.247-304. 70. Nagy József A., 1982.80-91. 71. Viga Gy., 1985.; SzakállS.-Viga Gy., 1984. 93-122. 520