A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - CSERI Miklós: Eredmények és feladatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építkezésének kutatásában

tásában. A „matyó nép építészete" c. munkájában a pontos, szakszerű építészeti leírás mellett építőművészeti, esztétikai szempontok vezérlik vizsgálódását. A matyó „üstökös ház" és annak építési módját gazdag felmérésekkel és fotókkal tárja elénk.

35 Indíttatásából eredő hiányossága, hogy nem foglalkozik a ház és a benne élő emberek életével. Az egyes építészeti elemeket, technikákat csak racionális építészeti okokra próbálja visszavezetni, holott ezeknek meghatározott történeti, gazdasági és funkcionális okai is vannak. A felszabadulás előtti észak-magyarországi népi építészetkutatás szerves részét képezte az egész magyar nyelvterületen folytatott építészeti kutatásnak. Hibái és eredményei lényegében megegyeztek az országos kutatásokéval. Ennek értékelését, a hibák okának feltárását, a jövő feladatainak kijelölését elvégezte szaktudományunk. Vajkai Aurél és Gunda Béla tanulmányai kritikái a felszabadulás előtti építészeti kutatásnak,

36 sTálasi István tanulmányával kiegészülve lényegében ki is jelölik az újabb időszak feladatait, teendőit.

37 E rövid, kronologikus áttekintés után az 1950-es évektől meginduló építészeti kutatás részletesebb ismertetését tűzte célul tanulmányunk. Az időrendi felsorolás helyett egyes nagyobb témák közé csoportosítva kívánjuk értékelésünket elvégezni, hangsúlyosan tárgyalva azokat a csomópontokat, ahol igen értékes eredmények születtek, illetve ahonnan a továbblépést kívánatosnak érezzük. II. 1. A településnéprajz a néprajztudomány azon ága, amely a települések formájának leírásával, összehasonlításával, eredeztetésével, valamint a népi társadalom, a településrend és a hagyományos gazdálkodási mód összefüggéseivel, egymásra hatásával foglalkozik. Szoros kapcsolatban áll a településföldrajzzal, településtörténettel, agrártörténettel, társadalomnéprajzzal, s nem utolsósorban az archeológiával. A településnéprajz! kutatások az 1920-30-as években nagyrészt Györffy István munkásságával kezdődtek a magyar nyelvterületen, s ezen belül a megye területén is. Az alföldi tanyák és a kétbeltelkes települések vizsgálata során eljutott a dél-borsodi Mezőség területére is, ahonnan máig érvényes pontossággal írta le a szérűskerteket, s azok jellegzetes építményét, a tüzelősólat.

38 Györffy István által felvetett problémák ösztönzőleg hatottak településkutatóinkra, s nem véletlen, hogy Dél-Borsodból származik a legtöbb településnéprajzi tanulmány. Korompay Katalin Mezőkövesd „hadas" településrendjének kialakulását tárja elénk.

39 Farbaky Péter két másik jelentős kétbeltelkes település, Ároktő és Mezőcsát településszerkezeti vizsgálatát végzi el.

40 Balassa M. Iván a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tisza vidék tájegysége körülhatárolása kapcsán foglalja össze Dél-Borsod településnéprajzi kutatásait. Ő felveti, hogy a két beltelkesség elterjedt Dél-Borsodban, de nem mindenütt általános. Ugyanakkor kiemeli, hogy a terület kutatója nem hagyhatja figyelmen kívül az alföldi sík, illetve az északi hegyvidéki területek közötti aktív kulturális kölcsönhatást, mely jelentkezik az eltérő gazdálkodás rendjében, építkezésében, s ezzel együtt természetesen a településkép kialakulásában is.

41 A kétbeltelkesség kapcsán feltétlen ki kell emelnünk, hogy a kertesség nem minden dél-borsodi településre jellemző, ugyanakkor az egykori zempléni területek déli felén igenis ismert volt. A további kutatásoknak tehát éppen ezeket a területeket kell megcé35. Tóth)., 1944.247-257. 36. Vajkai A., 1948.; Gunda B., 1954/a. 375-408. 37. Gunda B., 1954/b. 73-79.; Tálasil., 1955. 5-56. 38. Györffy!., 1929.137-160.; BodgálF., 1962/a. 124-126. 39. Korompay K., 1981.23-38. 40. Farbaky P., 1981. 38-50.; Farbaky P., 1985. 247-284. 41. Balassa M. /., 1980. 111-150. 518