A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BAKÓ Ferenc: A Palócföld centrumának településformái

4. kép. Felsőtárkány 1859-ben Vízmenti utcás-soros település, délkeleten az egykori kertek halmazával, északkeleten barlanglakások csoportja talán ispánja a közelében lakjék, ezért a kastély szomszédságában lévő telekre ültette. Tardonán a Gór nemzetség Ispán hadja a templom mellett, a nemesek során a Parton lakik, mint valószínűleg az egyik birtokos tisztségviselője. Bükkszéken a múlt századi dokumentumok szerint a kastély mellett lakik az egyik Zagyva had, minden bizonnyal az a család, amelynek egyik őse, Benedek 1720-ban majorosgazda volt. Ragály északi része, Nagy ragály a XVI. század óta jobbágy falu volt, itt áll ma is a kastély és itt állnak a templomok, szemben az egykor kisnemesi lakosságú Kisragállyal. Végezetül a kastély hatása úgy is érződhet a település rendszerében: nem jobbágyokat, hanem zselléreket telepítettek a kúria és a gazdasági udvar köré, hogy a szükséges munkaerő kéznél legyen, könnyen rendelkezésre álljon. Olyan formációval - amit korábban majorfalunak neveztem - Ludányhalásziban, Kazáron, Mátraszőlősön, kutatási területüktől délre pedig Egercsehiben, Horton, Detken, Zaránkon stb. találkoztunk.

18 Fentebb már szóltam arról, hogy a vizsgált falvak jó részében voltak paraszti, vagy ahhoz hasonló színvonalon élő kisnemesek. A kisebb földbirtokkal rendelkező kurialisták mellett még inkább vonatkozik ez a nivellálás az armalistákra, vagyis a nemeslevéllel ellátott, de vagyontalan nemesekre, akik más birtokán kényszerültek dolgozni. A palóc táj településtudományi képe hiányos lenne akkor, ha nem összegeznénk ismereteinket 18. BakóF., 1978-1979. 18-19. 508