A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - BALASSA M.Iván: Nép és nemzetiség a népi építészetben (A Kárpát-medence északkeleti részének példája)

A szlovák és a magyar feldolgozások az első pillantásra eltérnek egymástól abban, hogy az előbbiek a középkort is érintik, az utóbbiak - kivéve természetesen A parasztház évszázadait - csak az újkori népességmozgások előidézte jelenségeket vizsgálják. Ezért az időrendnek megfelelően először a középkorral, Botik, Ján tanulmányának erre vonatkozó részeivel foglalkozom, s ezt követi a kapcsolatok újkori története. Tudományágunkban nem túlzottan megszokott az eltérő vélemények nyílt ütköztetése, ezért elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy szemléletekkel vitázom, s nem pedig az általam nagyra becsült szerzők személyével, akik mindnyájan barátságukkal tisztelnek meg. 2. A szlovák és a magyar történettudomány között közismerten jelentős megítélésbeli különbség van a Kárpát-medence magyar megszállását, a honfoglalást megelőző időszak hatalmi és etnikai viszonyait illetően. Ezt röviden a Nagy morva Birodalom, Morávia, a Morva fejedelemség címszavakkal jellemezhetjük.

9 A több ponton eltérő vélemények elemzése nem lehet célom, arról nem is beszélve, hogy a köznép korai lakóépítményeit illetően úgy tűnik, nem túlzottan nagy jelentőséggel bír Mojmir és Rasztiszlav Moráviájának vagy Pribina Nyitrai fejedelemségének térbeli kiterjedése. És a továbbiak sem, hogy ez utóbbi Mosaburgba (Blatnohrad - Zalavár) történt áttelepülése valóban a morva prefeudális állam kiterjeszkedését jelentette a Dunántúlra, hogy Kocel 861-874 közötti fejedelemsége valóban kiterjedt-e a Bakony-Rába vonaltól egészen a Dráváig, keleten pedig a Dunáig, nem beszélve Szvatopluknak a Dunántúl és a Duna-Tisza köze északi részére, majd innen a Tisza határolta vidékeket magában foglaló 882-892. közötti hódításairól. A felesleges polémia helyett a köznépi lakóépületek szempontjából fontosabb az a tény, melyet Győrffy György a magyar történetírás újabb eredményeinek fényében így összegez: „A IX. századi társadalmak, kivált Kelet-Európa népei formálódásának ismeretében anakronizmusnak kell tekinteni a magyarság és Európa szembeállítását a honfoglalás korában, nemcsak azért, mert a magyar köznép kelet-európai eredetű, és a magyar kalandozók nem azonosíthatók a magyar köznéppel, hanem azért is, mert a kor Kelet-Európájának népei, életmódjukat tekintve sokkal közelebb állottak egymáshoz, mint ezt a múlt történetírása feltételezte, ugyanakkor a látszólag etnikumok között dúló harcok valójában a katonai kísérettel és fegyveres szabadokkal rendelkező uralkodók, főemberek egymás elleni küzdelmei. Áll ez a feudális széttagoltságban élő Európára ugyanúgy, mint Bizáncra és a két császárságon kívül szerveződött hatalmi központokra."

10 Botik, Ján szerint: „. . . a szlovák-magyar érintkezési övezetben eltérő etnikai és kulturális hagyományokat őrző társadalmak találkoznak egymással."

11 Ez az etnikum 9. A Nagymorva Birodalom bőséges cseh és szlovák irodalmából Botik, J. elsősorban Chropovsky, B. 1970. Slovensko na úsvite dejín, Bratislava, ugyancsak Chropovsky, B. 1978. Velkomoravská ríSa, Slovensko 1. Dejíny, Bratislava, valamint Dekán J. ugyanott megjelent Po príchode Slovanov c. összefoglalását használja. Chropovsky, B.-nak megjelent egy német nyelvű összefoglalása is a témáról: Die grossmarische Periode in der Slowakei. Das Grossmarische Recht. Praha, 1966. Dekán, J. egy munkája magyarul is megjelent: Moravia Magna. A Nagymorva Birodalom- kora és művészete. Bratislava, 1980. A továbbiakban a Morva-fejedelemség eseménytörténetének szlovák megítélésénél e munka pompás, sajnos oldalszámozatlan térképeire hivatkozom. A magyar álláspontot legutóbb a Bartha A. (szerk.) 1984. Magyarország története, 1/1. kötetben Bóna I. 1984. A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon, és Györffy Gy., 1984. Honfoglalás és megtelepedés címmel összegezte. Ez utóbbi művekre csak utalok, mivel ezek Botik, J. tanulmányának megjelenése után láttak napvilágot. 10. Györffy G., 1977.22. 11. Botik, J., 1983.147. 485