A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években

az ország második legnagyobb képzőművészeti gyűjteménye (ebből azonban egyelőre kiállítási tér híján - még kevés jut a közönség elé). Tokajban és Miskolcon jelentős egyházművészeti gyűjtemény van. 1986-ban nyitották meg - a Magyar Ortodox Egyházzal együtt - az Ortodox Egyházi és Egyházművészeti Múzeumot. A Herman Ottó Múzeum végzi évek óta - a MISKOLCTERV megbízásából - Miskolc főutcájának település- és építéstörténeti topográfiáját. Készek a régió irodalomtörténeti kutatásainak koordinálására és végzésére. Most alakítják ki a vizuális kultúrakutatással foglalkozó részlegüket. Célul tűzték a megye műemléki topográfiájának feltárását, kiadását. Támogatják a megye településein összegyűjtött földrajzi nevek publikálását. Országos jellegű tudományos tanácskozásokat szerveztek (1984-ben az interetnikus kapcsolatokról, 1985-ben pedig „Árucsere és migráció" címmel). Szervezik a nemzetiségiek közötti kutatást is. Kötetet jelentetett meg a múzeum egy 18. századi telepítésű szlovák falu, Répáshuta történetéről és népi kultúrájáról. Sajtó alatt van két lengyel kutatónak Derenkről, a 18. századi lengyel telepesfaluról írott könyve. Biztató munkakapcsolatok alakultak ki és vannak erősödőben Kelet-Szlovákia és Vologda megye (Szovjetunió) múzeumi szervezeteivel. S ezzel csak érintettük a múzeum kitűnő nemzetközi kapcsolatait. A múzeumi szervezet munkájának extenzív és intenzív bővülése - érthetően - a közművelődési funkciót is jelentősen felerősítette, illetve sokszínűvé tette. Közművelődési tevékenységük mindenekelőtt a kiállításokhoz kapcsolódik, a hatékony propagandától a sokoldalú közművelődési hasznosításig. Ezen túl közművelődési célzatú kapcsolatot tartanak fenn az iskolákkal, illetőleg a felnőttneveléssel, üzemekkel, intézményekkel. 1987-ben tervezik a pácini Mágócsy-kastély műemléki átadását, illetve benne a kastélymúzeum megnyitását. Miskolcon - a felújítás alatt álló - régi múzeumi épület kiállítással történő megnyitása a 7. ötéves tervidőszak végén várható. 1987-ben adja át az Országos Műemléki Felügyelőség a helyreállított szerencsi várat, ahol a Zempléni Múzeum is helyet kap. Ebben a tervidőszakban tervezik a megyei irodalomtörténeti gyűjtemény kialakítását a Herman Ottó Múzeumban. S természetesen gondoskodniuk kell a mostanában átadott tájmúzeumok (Forró, Sátoraljaújhely, Putnok) gyűjteményeinek kifejlesztéséről. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a megyében napjainkra befejeződött a múzeumi hálózat kialakítása. Ez mind területileg, mind a történeti és földrajzi tájegységek szempontjából arányosnak mondható. A következő időszak fő feladata egyrészt a keretek tartalommal való kitöltése, másrészt a múzeumi munka hatékonyságának, színvonalának javítására irányuló korábbi erőfeszítések folytatása, fokozása. A most - csak erősen vázlatosan - felrajzolt bázison és a tendenciákat ismerve, nem lehet kétséges a folytatás sikere sem. Ezt akkor is meggyőződéssel valljuk, ha tudjuk, hogy a nyolcvanas évek vége felé haladva nem lesznek könnyebbek a múzeumgyarapítás feltételei. Más fejlesztési - pl. az idegenforgalom fellendítését célzó tervek - azonban nemcsak lehetővé, hanem egyenesen szükségessé is teszik a megye múzeumügyének további fejlődését. S hasonló megközelítésben - tehát az intenzív gazdaságfejlesztési szakasz jellegéből, a megye gazdasági szerkezetének korszerűsítéséből adódó feladatok tükrében - lényegében ez prognosztizálható a megye közművelődésének egészére. Természetesen csak akkor, ha az objektív szükségletek a megfelelő, a konstruktív cselekvés kockázatát is vállaló személyi feltételekkel párosulnak - mind a közművelődési munkában, mind az irányításban. Ez pedig az 1974-es közművelődési párthatározat feladatainak szembesítését feltételezi napjaink szükségleteivel, lehetőségeivel, beleértve a szükséges szemléleti változtatásokat is. 47