A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

KÖVÉR Árpád: Közművelődés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a hetvenes – nyolcvanas években

szakmán kívül is segítséget ad a megyében folyó kutatásokhoz. Ehhez az intézményhez kapcsolódik az egyre népszerűbb Borsodi Kiskönyvtár sorozat. Fontos küldetést teljesít a könyvtár a nemzetiségi olvasótáborok szervezésével. A miskolci és a megye más településein működő könyvtárak egy része is színes, értékes közművelődési funkciót teljesít. A megye kulturális életének másik fontos intézménye a Megyei Levéltár. Tudományos tevékenysége és közművelődési szerepköre (elsősorban az ismeretterjesztés) jelentősen fejlődött. Kiadványaiban- a történeti olvasókönyvek, dokumentumkötetek, évkönyvek, monográfiák, kutatási segédletek, periodikák - a történelmi ismeretterjesztés keretében fokozott figyelmet fordít a megye munkásmozgalma történetének feldolgozására is. Helytörténeti, a megye anyanyelvi, irodalmi, politikatörténeti örökségét bemutató füzeteit különösen az iskolai oktatásban forgatják nagy haszonnal, de egy jelentős felnőtt közönség ez irányú érdeklődését is színvonalasan elégíti ki. Hosszú idő óta országos viszonylatban is az élvonalba tartozik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatmegyei és helyi szervezeteinek munkája. A sokszínű, hagyományos ismeretterjesztés mellett rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági, társadalmi szükségletekhez. Ennek eredményeként azon kevés TIT-szervezet közé tartozik, amely nyereségesen gazdálkodik. Folyóirata, a Borsodi Szemle, amely a megyei és a miskolci tanács anyagi támogatását is élvezi, országosan is figyelemre méltó színvonalú írásokat publikál. E tanulmány jellege és korlátozott terjedelme csak jelzésszerű említést tesz lehetővé az olyan intézmények, fórumok és alkotócsoportok értékes közművelődési tevékenységéről, mint a Miskolci Nemzeti Színház, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Új Zenei Műhely, a Miskolci Galéria, a Képző- és Iparművészek Észak-Magyarországi Területi Szövetsége, az Észak-Magyarországi írócsoport, a Napjaink, a Borsodi Művelődés és a Matyóföld című folyóirat, valamint a „Kelet" Közművelődési és Irodalmi Alkotócsoport és más közösségek. Nem utolsósorban közművelődési célzattal alakulnak rendre megyénkben is a különböző egyesületek, társaságok. Rendkívül fontos missziót töltenek be, mivel a közművelődés hatókörét olyan területekre is kiterjesztik, ahová az állami és szakszervezeti hálózat nehezen vagy egyáltalán nem tud eljutni. Működésük elősegíti kulturális életünk demokratizmusának oly égetően szükséges fejlesztését. Máris szép eredményeket mondhat magáénak a Kazinczy Ferenc Társaság. 1987 áprilisában alakult újjá a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tagozata. 4. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet A közművelődési párthatározatot követő fellendülés, amelyről föntebb említést tettünk, a legérzékletesebb, leglátványosabb eredményeket a muzeológiában hozta a megyében. Rendkívül nagy, extenzív fejlődés következett be a múzeumi szervezetben. Ezt kezdettől fogva tudatos és eredményes törekvések kísérték a minőség, a szakmai, tudományos és a közművelődési színvonal terén is. Anélkül, hogy egyoldalúan személyek érdemeként akarnánk feltüntetni ezt a fejlődést, kötelességünk hangsúlyozni dr. Szabadfalvi József kandidátus, múzeumigazgató személyes érdemeit. 1973-tól, tehát a tárgyalt időszakban áll a megyei múzeumi szervezet élén. Azóta - mutatis mutandis - a megye múzeumügyének alakulása sem választható el az ő tudományos munkásságától (a jelen tanulmány kéziratának leadásakor végzi az utolsó munkálatokat akadémiai doktori disszertációján). Nem kevésbé műhelyszervezői tevékenységétől, amelynek elismeréséül a Kulturális Minisztérium 1979ben az országos múzeumi kutatóhelyek egyikévé nyilvánította a Herman Ottó Múzeumot. (Az már csak a krónikásnak a kultúra iránti jogos elfogultságát jelezheti, s mit sem von le Szabadfalvi és munkatársai teljesítményéből, ha azt állítjuk, hogy egy könyvtár-, '15