A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

déli szárnyon a harmadik terem a Rákóczi-ház, a negyedik terem II. Rákóczi Ferenc személyi emlékeinek tárolására szolgál, míg a következő bolthajtásos és az ötödik terem a borsi várkastély terembe a vármegye közönsége kápolnát állít fel. Az északnyugati szárny első emeletén a lépcsőháztól jobbra eső két terem a vármegyei régészeti és néprajzi emlékek tárolására szolgál. A többi földszinti helyiségek a gyűjtemény fejlődésével, anyag szaporodása szerint a szükséges mértékben lesznek a tárolás céljára igénybe véve a 3. §-ban körvonalazott cél keretén belül. 10. §. A gyűjtemény három gyűjteménycsoportra különül el. Ezek: 1. II. Rákóczi Ferenc születésére és a Rákóczi-háznak a vármegyével való kapcsolatára vonatkozó emlékek gyűjteménye. 2. A vármegye múltjával kapcsolatos régiségtár, amelynek kiegészítő részét fogja képezni berendezés után az éremgyűjtemény is. 3. A vármegyével kapcsolatos néprajzi emlékek gyűjteménye. Külön csoportba lesznek egységesítve a szabadság és nemzetvédelmi harcoknak vármegyei vonatkozásai, valamint a megye táj jellegét kiemelő, és Tokaj-Hegyalj át jellemző szőlészeti emlékek. Végül külön csoportba kerülnek, de a célszerűség szerint a többi csoportban is elhelyezhetők a vármegyével kapcsolatos írott és nyomtatott emlékek. 11. §. Gyűjtőköre: régészeti ásatás csak a Nemzeti Múzeum vagy a kassai Rákóczi Múzeum engedélyével. Az itteni ásatásokból azonban gyarapítják a gyűjtemény anyagait."

25 A 13. §. a festményanyag, a 15. §. a könyvanyagról intézkedik. (A szabályrendelet 1943. június 18-án kelt.) A várkastély múzeumi épületszárnyait 1942-re tehát korszerűen helyreállították, 1943-ból már látogatási jegyek elszámolásáról találunk adatokat. Ugyanebben az évben terveznek létesíteni egy tokaj-hegyaljai bor- és szőlőmúzeumot is, melynek kiállítása „nemcsak a Rákóczy-szülőház berendezését volna hivatva emelni, hanem egyúttal Tokaj-Hegyalj a propagandáját is szolgálná" - írja az alispán. E tárgyak összegyűjtése már 1942-ben megindult. Ez idő szerint pl. a következő tárgyak megszerzésére vannak próbálkozások: 1 db II. Rákóczi Ferenc tulajdonát képező bálványsajtó, br. Waldbott Kelemen tolcsvai pincegazdaságából; több darab 1/2 literes, annál nagyobb és kisebb fújt tokaji palack, melynek legnagyobb részei környékbeli hutákban készültek, a monoki Széchenyi uradalom pincészetéből; több darab rézmetszet a sárospataki főiskolától; 1 db régi gönci hordó Szilágyi Dezső gyűjteményéből. A múzeumüggyel foglalkozó iratok, levéltári dokumentumok idáig vezetnek el bennünket. Az 1943-as háborús év már közvetlenül lakosságot érintő intézkedéseket követel. A következő évben a háború eléri vidékünket is; a hatóságok ennek következményeivel vannak elfoglalva. A törvényhatósági határozatok rendszertelenebbek, az ülésekről sokszor jegyzőkönyv sem készül. A művelődés ügyeivel - érthetően - alig foglalkoznak. Hiányos a sajtó is, az intézmények üresek. A múzeum sorsával kapcsolatos híradást nem találunk. Ha történik is valami ezzel kapcsolatban, azt már nem a törvényhatóság, hanem a Borsiban működő gondnokság intézi. A felszabadulás utáni időszakban politikai kérdések kerülnek előtérbe. A békeszerződések visszaállítják az 1938-as határokat, így Borsi s a múzeumi anyag Csehszlovákiához kerül. Fontosabb, országos sorskérdések foglalkoztatják az embereket, s ezek az évek nem teszik lehetővé azt, hogy a múzeumi anyagot esetleg Sátoraljaújhelybe visszaszállíthatnák. A kassai múzeum ezután évekig múzeumi raktárnak használja a borsi épületet, s az itteni anyagok lassanként az irányítása alá tartozó múzeumokhoz kerülnek. 1950-ben a sárospataki várban megalakult a Rákóczi Múzeum. Országos gyűjtőkörű intézmény lett, s maradéktalanul ellátta a Hegyalján, a Hegyközben és a Bodrogközben a múzeumi feladatokat. A Sárospatakhoz kötődő nemzeti történelmi tudat, a kiváló intézményi feltételek és az ott látható gazdag kiállítások tökéletesen kielégítették 25. BAZmLt. ZmLt. 1943. évi közgyűlési jegyzőkönyv. 63. jkv. Í./6415/943. 444