A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

magtáraknak, istállóknak, raktáraknak használták, az emeleti helyiségekben az ispán, a béresgazda laktak, az udvaron műhelyek, szekérszinek kaptak helyet. A vármegye közönsége 40 000 pengőt szavazott meg két részletben az 1939. és 1940. évi költségvetésből a kastély helyreállítására. A főispán átiratban fordult az összes törvényhatósághoz, hogy a „nemes és országos érdek megszívlelésévei járuljanak hozzá a Nagy Fejedelem szülőházának megmentéséhez."

22 Az épület teljes helyreállítása körülbelül 120 000 pengőbe került volna. A vármegyei alaphoz a következő támogatások érkeztek: Abaúj-Torna vármegye 1000 pengő Baranya vármegye 200 pengő Bereg vármegye 100 pengő Békés vármegye 50 pengő Borsod vármegye 1 000 pengő Bars vármegye 50 pengő Csongrád vármegye 1000 pengő Esztergom vármegye 50 pengő Gömör vármegye 500 pengő Győr vármegye 50 pengő Hajdú vármegye 500 pengő Komárom vármegye 100 pengő Nógrád vármegye 100 pengő Pest vármegye 400 pengő Somogy vármegye 1000 pengő Sopron vármegye 600 pengő Szabolcs vármegye 150 pengő Szatmár vármegye 100 pengő Tolna vármegye 500 pengő Ung vármegye 100 pengő Vas vármegye 500 pengő Veszprém vármegye 300 pengő Zala vármegye 500 pengő Magyar Rádió 1 000 pengő Magyar Nemzeti Bank 1000 pengő M. Kis. Minisztérium 12 000 pengő A Műemlékeket Ellenőrző Országos Bizottság javaslatára a Borsi várkastélyt országos műemlékké nyilvánították; rövid időn belül elkészítették a várkastély restaurálására szolgáló terveket. Nagy súlyt helyeztek arra, hogy az épület régi alakjában megmaradt „L" alakú kastély két szárnya állíttassák helyre (5. és 6. kép). 1940 tavaszán indult meg a kőműves munka. Elkészült a palota mellett lévő öt lakószoba gerendás fafödémé, ezek közül három szobáé díszesebb kazettás kivitelben. A földszinti helyiségek és folyosók betonba ágyazott téglaburkolattal, az emeleti helyiségek széles deszkájú padlózattal készültek el. Az egyedüli bolthajtásos emeleti szobát kápolna céljaira tartották fenn, a palotában és az emellett lévő nagyméretű szobában tervezték elhelyezni a múzeumi anyagot. A többi lakószoba berendezéséhez pedig az alispán körirattal fordult az ország régi családjaihoz, kérve, hogy a birtokukban lévő Rákóczi korabeli bútorokat, képeket, fegyvereket, okiratokat, vagy más használati tár gyakat a tulajdonjog fenntartása mellett helyezzék letétbe a fejedelem szülőházában. 22. Bornemisza M., 1941.1., 6. 442