A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FEHÉR József: Múzeumalapítási törekvések Sátoraljaújhelyen 1876-1987 között

hogy az általam adományozott tárgyak külön helyiségben vagy helyiségekben helyezendők el, és az ajtók fölé kiírandó: „Dókus Gyula múzeuma". hogy az átadott muzeális tárgyak kívánságom szerinti ideig a Rákóczi tér 1. számú házam emeleti helyiségeiben meghagyandók, és hogy azok gondozásáról, megőrzéséről felügyeleti jogom fenntartása mellett a vármegyei törvényhatóság köteles gondoskodni, és végül, hogy az ajándékozott tárgyak és azok elhelyezésére szolgáló szekrények sem el nem idegeníthetők, sem el nem cserélhetők, a vármegye törvényhatóságának ajándékozom és tulajdonába bocsátom. Kamarási leszármazási táblázatom és ehhez tartozó okmányaim Zemplén vármegye múzeumában helyezendők el, azzal, hogy azok senkinek ki nem adhatók, és soha el nem idegeníthetők. Fenntartotta ajándékozó magának azt a jogot, hogy a muzeális tárgyak és régiségek átadása alkalmával azokból belátása és kívánsága szerint egyes tárgyakat vissza is tarthasson." Az átadott tárgyak pontos leltárával sajnos nem rendelkezünk. Az akták utalásaiból azonban kiderül, hogy a fentiekben ismertetett nagyértékű régészeti gyűjteményről van szó, valamint festményekről, jelentős könyvanyagról és egy antik porcelángyűjteményről. A törzsanyagként átadott tárgyak mellé csatolt jegyzék önmagában is 52-139. tételekről tesz említést! A hagyaték átvétele után keletkezett egyik irat azon fölül is jelentős tárgyak átadásáról intézkedik: 5 db régi kovás pisztoly, 1 db hosszú kovás régi puska, 1 db rövidebb kovás régi puska, 2 db fekete tokban lévő kard, 1 db toknélküli kard, 1 db vadászkürt, 1 db bárd, 4 db milléniumi felvonulásra vonatkozó fénykép, 4 db a vármegyeházán lebontott épületekre vonatkozó fénykép, 1 db Kazinczy Ferenc lakóházát ábrázoló kép, 1 db Rákóczi Ferenc szülőházát ábrázoló fénykép. Az alispáni köszönőlevél így méltatja a gazdag adományt

18

: „Méltóságod ezen nemes lélekről tanúskodó, ma alig felbecsülhető adományával - megvetvén alapját múzeumunknak - bennünket örök hálára kötelezett, s múzeumunkat országos viszonylatban is olyan számottevő intézménnyé tette, amelynek kulturális, tudományos és nemzeti hatása örök életű lesz . . . Egy egész életet szentelt Méltóságod vármegyéjének fejedelmi ajándékával, tartalmas egész élete munkásságát koronával látta el." A végrendelet értelmében 1928-ban még a Dókus-kastélyban nyer elhelyezést a múzeumi anyag (3. kép). A ma is meglévő - sajnos lassan romosnak minősíthető - igen szép arányú kastély volt Sátoraljaújhely első múzeuma. A vármegye törvényhatósága akkor példás gyorsasággal cselekszik: a megyeháza műemlék épületegyütteséhez harmonikusan illeszkedő új épületszárnyat terveztet, és egy év alatt fel is építteti azt a Zemplénvármegyei Múzeum elhelyezésére (4. kép). A kivitelezők: Fejér és Dános budapesti építési nagyvállalkozók, akik ez idő szerint a város sok más, ma is városképi jelentőségű és hibátlanul funkcionáló közintézményét építették. A vármegye legrangosabb épületében helyezik el tehát 1930-tól a múzeumot, mely ezután is „ . . . sok értékes anyaggal gazdagodott. Itt találhatók leletek a diluviális kortól kezdve. Néprajzi gyűjteménye pompás. A megye hadilobogóinak is letéteményese. Külön teremben van elrendezve a megye elhalt alispánjának Dókus Gyulának magánmúzeuma, antik porcelángyűjteménye. A levéltár, múzeum, valamint a vármegyeháza képtára minden délelőtt megtekinthető" - írja egy 1932-es városismertető könyv.

19 Csíkvári Antal 1940-ben írott dolgozatában

20 azt találjuk, hogy a múzeumban elhelyezett anyagból „különösen az Árpád-kori leletek kerültek a tudományos érdeklődés homlokterébe. Gr. Széchenyi Wolkenstein Ernőné szül. gr. Sennyei Mária a bodrogkeresztúri leletekből adományozott értékes darabokat, míg Székely Albert dr. egyebek 18. BAZmLt. ZmLt. 5. jkv. i. 2288/1928. ai. 19. Sátoraljaújhely, a magyar végvárak . . . 1932.40. 20. Csíkvári A., 1940.186. 440