A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

párttitkárságon" politikai munkavégzésre.

36 A tanácsköztársasági törvénytárat szlovák nyelven is megkapta a megyei vezetés, és azt a járási munkástanácsok ismertették értekezleteken a szlovák küldöttekkel. A magyar események élénken foglalkoztatták, állásfoglalásra, követésre például szolgálhattak már ekkor is a szlovákoknak. Srobár a lemért hatást akarta ellensúlyozni, hogy március 25-én bevezette a statáriumot Szlovákia területén. Benes külügyminiszter március 26-án levelet írt Pichon francia külügyminiszterhez, amelyben azt hangoztatta, hogy Magyarországon nyílt bolsevizmus van, és ez veszélyezteti a cseh burzsoázia érdekeit, ezért felajánlja a cseh hadsereget az intervencióra.

37 Srobár 1919. április 11-15. között értekezletet tartott a zsupánoknak, amelyen legfontosabb feladatukká tette, hogy indítsanak eljárást azok ellen, akik nem akarnak megbarátkozni az új viszonyokkal. Fő cél a magyarellenesség volt, amint hangoztatta: „ . . . A szlovák népnek hozzá kell szoknia ahhoz, hogy szlovák szellemben gondolkodjék, cselekedjen, és teljesen le kell vetkőznie a magyar érzést." Minden ellenvéleményt, cselekedetet „magyarón"-nak bélyegeztek, akik nem tettek hivatali esküt, azokat elbocsátották.

38 A lakosság nagy felháborodására, a falusi parasztság nagy ellenállásával április végén a hatóságok katonai segédlettel rekviráltak. A szlovák parasztság ahol tehette ellenállt, hiszen már sehol sem voltak tartalékok. Az ekkori itteni néphangulatra jellemző az az újságcikk, amely az Újhelyi Hírlapban jelent meg és politikai célzattal ugyan, de megírja az ellentéteket: „ . . . Egyik közeli faluban requiráltak a csehek. Minden gazdánál nagyon erős ellenállásra találtak. A requirálást vezető tiszt kifakadt: „Ugye a magyar elnyomóknak mindent adtatok, nekünk, testvéreknek nem akartok adni semmit." A bíró válaszolt neki: „Jobb lesz, ha békével elmentek innen. Háromszáz éve áll ez a falu, és minket nem tettek magyarokká, de ti úgy bántok velünk, hogy pár hónap alatt magyarokká lettünk."

39 A szlovák magyar közeledésnek más bizonyítékai is voltak. A prágai lapok arról panaszkodtak, hogy a szlovákok nem állnak be a csehszlovák hadseregbe, ha pedig bekényszerítik őket, tömegesen átpártolnak a magyarokhoz. Felszólítják a magyar kormányt a szlovákok elleni intézkedésre.

40 Amikor a csehszlovák burzsoázia csapatai megtámadták a Magyar Tanácsköztársaságot, Zemplén megyében is ellenállásra találtak. Itt április 2-án Velejténél támadtak először, korábban Lasztócon a Malonyayak kastélyában volt kerületi parancsnokságuk, innen rendelték el a támadást. A Vörös Hajnal „Támadtak a csehek" című cikke számolt be erről a harcról, hogy a Vörös Gárda ott is és Legényénél is visszaverte az orvtámadást. Ugyanebben az újságszámban a szlovák és magyar proletárság szolidaritásáról, annak szükségéről írnak.

41 A nemzetközi összefogásról, a nacionalista gyűlölködés megszüntetéséről sürget a megyei pártlap „A mi prognózisunk" című április 3-i vezércikke: „ . . . Ti vörös katonák ott a velejtei dombokon harsogjátok át a túlsó partra teli tüdővel, hogy testvérek vagyunk mindnyájan, hogy a mi munkásdiadalunk a cseh munkás diadalát is jelenti. Kiabáljátok ott át csehül beszélő proletár testvéreinknek, hogy vasárnap vörös lobogóval, katonabandával együtt masírozott Budapesten cseh, román, szerb, orosz és magyar katona a nemzetközi proletárezredben. Kiáltsátok át, hogy nincs már többet nemzeti gyűlöltség, hogy a vörös lobogó alatt testvérekké lettek a proletárok, s nem harcolnak többet egymás ellen. Kiáltsátok át, hogy minden fegyverrel csak a 36. Vörös Hajnal (Zemplén megyei kommunista párt lapja), 1919. június 19. 37. Dokumentumok a Szlovák Tanácsköztársaságról 1919. Bp. 1970. 65. 38. Martin V., 1979. 204. 39. Újhelyi Hírlap, 1919. június 15. 40. Vörös Hajnal, 1919. április 4. (Cseh lapok a tótok magatartásáról című cikke). 41. Vörös Hajnal, 1919. április 2. 425