A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

A megalakult nemzeti tanácsok és nemzetőrségek magukat karhatalmi szerveknek tartották, a régi államigazgatási feladatokat átvették. Sok esetben a hivatalos állami adminisztrációval, a megyei szervekkel szemben a helyi lehetőségek figyelembevételével intézkedtek, az élelmiszerkészleteket lefoglalták, kiosztották az éhezők, szűkölködők között. A falvak néptanácsaiban sokszor a parasztság, nemzetiségi falvakéban a szlovákság akarata érvényesült. Legégetőbb kérdés a lakosság ellátása volt, amelyet megyei szinten az ideiglenes alispán, Izsépy irányított. A húsellátás érdekében megtiltotta a vágómarhák kivitelét a megyéből, állatvásárokon csak az engedéllyel, igazolvánnyal rendelkezőknek volt szabad vásárolni, és levágni is csak az erre kijelölt mészárosoknak.

24 Ugyancsak ő osztotta el a megyei készleteket szappanból és mosóporból, amelyeket a nemzeti tanácsok megbízottjai a Vármegyeházán, a mosóport pedig Grünbaum Simon újhelyi kereskedőnél vehettek át. A kimutatások szerint a szlovák lakosok is hozzájutottak e fontos cikkekhez: A királyhelmeci járásnak 8 q szappan és 2 q mosópor, a gálszécsinek 8 q szappan, a varannói járás szlovákságának 6 q szappan jutott.

25 Zemplén megye szlovák lakossága 1918 november-decemberében várt, remélt valami újat, talán a magyaroktól, talán a csehektől. Erről Miákits Ferenc a vasas szakszervezet ülésén így számolt be: „ ... A felvidéki tót munkások között agitáció folyik, hogy semhogy a csehekhez csatlakozzanak, inkább egy külön tót szövetséget alakítanak meg."

26 Szviezsényi Zoltán pedig a magyar nemzetiségi minisztérium kiküldötte: „ . . . A (szlovák) nép a magyar állameszmének híve, a Csehszlovákiához való csatlakozás csak a közeli cseh megszállás hírére történt . . ,"

27 A csehszlovák kormány 1918. december 3-án Párizsban engedélyt kapott Szlovákia megszállására, amely fegyveres összecsapásokkal, a korábbi viszonylagos nyugalom és rend felbomlásával járt. Vyx december 3-i jegyzéke utasította a Károlyi-kormányt, hogy vonja ki csapatait Szlovákiából, mert Csehszlovákiának jogában áll a területek elfoglalása. A hír nagy riadalmat keltett Zemplén megyében, az Újhelyi Hírlap nagybetűs hírben közölte a rémhírt: „ . . . Bécsi lapok, és azok nyomán kassai lapok is közölték, hogy Sátoraljaújhelyt a csehek a csehszlovák államhoz akarják csatolni . . ,"

28 A Zemplén című újság 1918. évi decemberi számaiban hasonló hírek, rémhírek jelentek meg a cseh területi követelésekről, ellenagitációkról, gúnyos, tréfás hangokon. Tárgyalások kezdődtek Bartha Albert magyar hadügyminiszter és Milán Hodzsa szlovák politikus között, ahol a megbeszélt államhatárok nagyjában az etnikai vonalat követték volna. Zemplén megye területéből így csak a Gálszécs-Szobránc-HomonnaMezőlaborc vonaltól északra eső szlováklakta területek kerültek volna Csehszlovákiához, ezt azonban a burzsoá csehszlovák kormány nem fogadta el és Vyx december 24-i jegyzéke jóval délebbre, magyarlakta területeket is belefoglalva jelölte meg a határt, mely azonos lett a megye későbbi trianoni határával.

29 A Károlyi-kormány tiltakozására Masaryk köztársasági elnök azt a magyarázkodást adta, hogy nem akarnak területet hódítani, csak a rend fenntartására vonultak be szlovák vidékekre. A magyar kormány az ország északkeleti részének megtartására 1918. december 25-én kihirdette a X. néptörvényt, amely a Magyarországon élő ruszin nép számára autonómiát biztosított, és Ruszja-Krajna néven autonóm jogterületet szervezett. A ruszin népbiztos Dr. Szabó Oreszt, majd Stefán Ágoston lett. Ezzel nemcsak elismerte a 24. Z. lt. Sátoraljaújhelyi jár. főszolgabíró i. 1502/1918. 25. Z. lt. Sátoraljaújhelyi jár. főszolgabíró i. 1294/1919. 26. Kende J., 1973.109. 27. Kende J., 1973.107. 28. Újhelyi Hírlap, 1918. december 15. 29. Arató E., 1977.21. 422