A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - HŐGYE István: A Zemplén megyei szlovákok 1918-1919-ben

hagyományok tisztelete is megnyilvánult. így pl. gyakori a Pólyán, -Polyánka utótagból a - mező magyarítás vagy a - Poruba = -vágás, -Volya = -völgy összetétel, a Krivostyán = Gödrös, Sitnyice = Virányos fordítás.Törekedtek a magyaros hangzásra, amikor a Csabalóc = Csabaháza, Kohanóc = Kohány, Ladiskóc = Lászlófalva, Lukasóc = Lukácsi, Vojtóc = Vojtvágás névváltoztatást tették. A régi nagy hagyományokkal, történelmi múlttal rendelkező nagyobb települések nevét érintetlenül hagyták, még ha szlávos, szlovákos hangzásúak voltak is, pl. Csáklyó, Dámóc, Havaj, Isztáncs, Lasztomér, Szacsúr, Sztára, Sztropkó, Visnyó stb. A későbbi szlovák visszahatásnál, a helységnevek szlovák változataiban nem találkozunk ezzel a logikával, ezért nem értjük a mai Spisska Nova Ves (Igló), de még a zempléni magyarlakta falvak Cerhov (Csörgő), Hrafi (Garany), Kuzmice (Kozma), Maly Hores (Kisgéres), Nizny Zipov (Magyarizsép), Malcice (Málca), Oborin (Abara) stb. elnevezéseket. Az 1907. évi XXVII. te. a „lex Apponyi" csökkentette a szlovák iskolák számát.

2 A fenti országos törvények mellett a Zemplén megyei hatóságok is sokat tettek a szlovákság „megtartása érdekében" önérzetük megbántására, mozgalmuk, szervezkedésük meggátolására. Az 1870-es évektől a megyében működött egy „magyar nyelvet terjesztő egyesület", amely évente jutalmazta a legjobb, a célért dolgozó tanítókat, jegyzőket. A tulipánszövetség magyar védőegylet megyei vezetősége panaszolta, hogy „. . .a magyar államiság, nemzeti egység jelképéül szolgáló czímeres nemzeti lobogónak nincs kellő tisztelete a tótság körében." Erre rendelte el a főispán a 4642/1908. B.M. rendeletre hivatkozással a nemzeti zászló kötelező használatát és szigorú ellenőrzését a használat megtartására.

3 A magyar hatóságok intézkedéseivel szemben korán fellépett egy nemzeti érdekeket védő, szlovák nyelvet pártoló, kultúrát terjesztő mozgalom, amelynek legális lehetősége is volt. Cseh egyetemista diákok kirándulás címén járták a vidéket és „. . . tót testvéreik között izgattak . . .", ezért utasította a főispán a főszolgabírákat, hogy „figyeltessék ezeket a csoportokat . . . nemzetiségi izgatásokra és rendzavarásokra a következőkben ne kerülhessen sor . . ."

4

Nagy gondot adott a közigazgatási szerveknek a Milán Hodzsa nyomtatványa, ügynökeinek működése, lapja terjedésének megállítása. Meczner főispán szigorú utasításban rendelte el: „. . .A nép hazafias érzelmeinek megmételyezése, megakadályozásának érdekében a legalkalmatosabb eszköz, ha a kárhozatos nemzet- és alkotmányellenes nyomtatványok elolvasására a népnek alkalom nem nyújtátik. E tekintetben a megbízható hazafias elöljárókat, körjegyzőket, bírókat szükséges kitanítani, nem különben a lelkészkedő hazafias papságot s tanítói kart is egyetértő hazafias közremunkálkodásra felkérni és megnyerni. . . . Adandó esetekben kérek azonnali jelentést és számítok főszolgabírók lankadatlan erélyére és éber felügyeletére . . ."

5 A Milán Hodzsa-féle Szlovenski Tyzdenik című lap ellensúlyozására a Sáros megyei főispán kiadta a Nasa Zasztava című hazafias „tót nyelvű" lapot. Az előfizetési díjat leszállították, hogy minél többen rendeljék meg. A megye szlováklakta községeiben, sőt a magyarokban is szép számmal jár ez a „hivatalos, hazafias" újság, bizonyítják a kimutatások a községenkénti előfizetésekről pl. Barancson 9, Gercselyben 6, Kisztén 4, Alsóregmecen 20, a nagykázméri körjegyzőségben 25 előfizetője volt.

6 2. A törvények az Országos Törvénytár megfelelő köteteiben megtalálhatók. 3. Zemplén megye levéltára Sátoraljaújhely (ezután Z. lt.) Zemplén megye főispánjának iratai 27/1908. elnöki számon. 4. Z. lt. Zemplén megye főispánjának i. 28/1908. elnöki szám. 5. Z. lt. főispáni iratok 2/1908. elnöki szám. 6. Z. lt. főispáni iratok 1160/1908. 416