A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

Pollák Kisvárdáról, vele szemben a chasziden Fischer Sárvárról. Mivel Mád is, a budapesti központ is Pollák mellett állt ki, megválasztása szinte biztosra volt vehető. Ez a 101-1-es eredményben is megmutatkozott és Pollák Emánuel képesített rabbit választották meg nagy lelkesedéssel. Kikötés csak az volt, hogy özv. Billicer Pinászné volt szerencsi rabbiné lányával házasságot köthessen.

61 A főrabbi beiktatása június 24-én történt meg. Rakamazig ment ki a helyi küldöttség, s itt hangzott el Kornitzer Salamon hitközségi elnök üdvözlő beszéde, melyet a megválasztott Szerencsen, a felállított díszsátorban köszönt meg. Ezután díszközgyűlésen Bernáth Béla országgyűlési képviselő beszélt. Végül Gortvay Aladár járási főszolgabíró eskette össze az ifjú párt.

62 A háború kezdete okozta nyugtalanság leküzdésére szolgált a kassai püspök augusztusi körlevele, mely szerint a lelkészek arra oktassák a népet, hogy pénzük megőrzésének legbiztosabb módja a pénzintézetekben való meghagyása, mert „a takarékpénztárak biztonságát nemzetközi egyezségek végzik, de a ládafiát nem szavatolják".

63 A képviselőtestületi gyűlésen szept. 21. (A „T-H." nagy terjedelemben, másfél oldalon hozta.) Az előadó dr. Darvas László vezetőjegyző volt. Felhívta a figyelmet a hadifoglyokkal és sebesültekkel való érintkezés eltiltására. „Még saját sebesültjeink is megkimélendők!" - hangoztatta.

64 Az előtte való lapszámban a katonaszökevényeknek adandó közkegyelem adásáról volt szó. (Jelentkezés következménye a büntetés alóli felmentés, a „nem" esetében pedig szigorú büntetést helyeznek kilátásba és az „elfogatása elrendeltetik").

65 „Mindenki maradjon a helyén" (október 4;) -közli szalag címben a „T-H". A Kárpátoknál álló orosz csapatok előnyomulásának hírére a főispán szeptember 30-án falragaszokon tudatja: Mindenki „ ... nyugodtan várja be az események lefolyását", „ ... s teljesítse polgári és hazafias kötelességét", ui. a rémhírterjesztők ellen a legszigorúbban fel kell lépni.

66 Az üzérkedés a háborúval szinte azonnal megkezdődik pl. nagyarányú vidéki lófelvásárlás. Ez ellen decemberben Sándor János rendeletet is hozott.

67 Megjelenik az első egyéni (szerencsi) harci tett is a lap hasábjain. „Reggel" c. napilap tudósítását átvéve - Vitányi honvéd fhdgy. hőstette, - Rudniknál - lényege: Golyószóró alkalmazása a támadó orosz katonatömeg ellen.

68 Az I. világháború idején a behívottak, elesettek családjai, hadiárvák számára számos „akció" indult: így Auguszta főhercegnő vagy éppen egyes ezredek által szervezve. De a központiakkal párhuzamosan vidéken is voltak hasonlók. Pl. a „Járási Segélyezési Bizottság" augusztus 10-én alakult meg Szerencsen. Itt a járás összes jegyzője megjelent és elhatározták, hogy községenként külön-külön bizottságokat alakítanak, a behívottak családtagjai megsegítésére. Tehetségéhez mérten valaki havonként bizonyos összeget ajánl fel e célra, s az összegyűlt összegből a segélyeket havonként folyósítják.

69 A segélyakcióra azonnal reagált a szerencsi Általános Ipartestület, amely a saját tagjaiból behívott hadkötelesek családtagjainak részére külön segélybizottságot hozott létre.

70 a 17. sz. a 26. sz. a 31.sz. a 40.sz. a 39. sz. a 41. sz. Főispán Meczner Gyula. a 32., 50. sz. a 48. sz. a 33. sz. a 35. sz. 412 61. Tokaj-Hegyalj 62. Tokaj-Hegyalj 63. Tokaj-Hegyalj 64. Tokaj-Hegyalj 65. Tokaj-Hegyalj 66. Tokaj-Hegyalj 67. Tokaj-Hegyalj 68. Tokaj-Hegyalj 69. Tokaj-Hegyalj 70. Tokaj-Hegyal