A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

A tavasszal is született egy új lap „Gálszécs-Tőketerebes" néven, (társadalmi hetilap). Felelős szerkesztő: dr. Palásthy Béla, szerkesztő: Székely Győző, dr. Sárkány Lajos, főmunkatárs: Pázmány József.

30 Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a kb. Tőketerebest; St. új helyt is magába foglaló Alsó-Zemplénben 6 (!) hetilap működött.

31 Szerencs község a megoldandó belső feladatok, a szociális helyzet területén nem volt irigylésre méltó helyzetben 1914-ben. Már a „T-H." első száma hírül adja röviden, hogy Frank C. Roseman (Szerencsről elszármazott amerikai állampolgár) 20 koronát küldött a szegény, fagyoskodó gyermekek számára. Állandó témát jelentettek a „lelenctartók és lelenczek" viselkedése, tettei a községben. A lap az Árpád-hegy pincéinél történt többrendbeli rongálásokra hivatkozva az elöljáróság és a rendőri közegek szigorúbb fellépését kéri.

32 A gyermeksegélyezés területén „Jubileumi Alapítvány" is született. A szerencsi Takarékpénztár dr. Erőss János igazgatósági tag indítványára 100 korona alapítványt tett a „városi" szegénygyermekek felruházására (karácsonykor történt meg). Az alapítvány alapgondolata az, hogy a magyar vidéki pénzügyi intézetek minél nagyobb összegeket fordítsanak az ifjúság magyar szellemében való nevelésére, megsegítésére ti. a nemzetiségi bankok jövedelmük jó részét a nemzetiségi mozgalmak támogatására fordítják.

33 Az 1910-ben megépült községi fürdő ügye is többször szerepelt a lap hasábjain. Híre terjedt a kénes gyógyhatásának. Megoldásra várt még a víz állandó cirkuláltatása és a fokozottabb higiénia. A szerencsi községi képviselőtestület ápr. 21-én ülést tartott: első témája a fürdőbizottság jelentése volt, miszerint sikerült békésen megegyezni a fürdő felszerelésekért perben álló Körtling-céggel. A községre nézve megfelelő az egyezség: ti. a fürdő állandó be ül. kifolyási lehetőséget kap, ami a fentebb említett egészségügyi követelményeknek valóban megfelel. A községi képviselőtestület az év nyarán viszont a fürdőigazgatóságnak azt ajánlja: „Jobb a sürü garas, mint a ritka forint!" - vagyis árleszállítást javasol 1-2 koronáról 80 fillérre, a látogatottság fellendítése érdekében. S végül dec. 13-án az új kazán kipróbálása után ismét lehet fürödni, amit eddig a kazán ül. a szénhiány akadályozott.

34 1914. szeptember 21-én ült össze a képviselőtestületi ülés Szerencsen, a háború kezdete óta először.

35 Darvas László vezető jegyző előadásában részletesen foglalkozott a kialakult helyzettel. Beszámolóját az általános mozgósítással, a hadiállapot beállításával kezdte, amely a közigazgatási életben is bizonyos megrázkódtatást „eredményezett" . így előre nem látott kiadások a községi költségvetést is megterhelték. Felhív a legmesszebbmenő takarékosságra. Mivel a községi fürdő személyzete szinte teljes egészében bevonult, így a jövőben az intézmény, meghatározatlan ideig, csak hetenként kétszer iesz használható. Kötelesség a hadba vonuló (községi alkalmazottak) családjai megélhetéséről gondoskodni.

36 Szólt a pótrendőrök ül. a polgárőrség felállításáról. Kiemelte, hogy a községi bevételeknél tetemes csökkenés várható, ti. a szegényebb sorsú katonai szolgálatra bevonultak családjai adófizető kötelezettségeiknek nem fognak tudni eleget tenni. 30. Tokaj-Hegyalj a 16. sz. 31. 6. a.„Sárospatak" c. lap 32. Tokaj-Hegyalj a 15. sz. 33. Tokaj-Hegyalj a 21. sz. 34. Tokaj-Hegyalja 8., 17., 26., 51. sz. 35. Tokaj-Hegyalja 40. sz. 36. Tokaj-Hegyalj a 40. sz. 408