A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - FALUSSY József: Adalékok Szerencs és környéke gazdasági, társadalmi, kulturális életéhez 1914-ben

a 10 000-es lélekszámot. Rajtuk kívül sorrendben: Nagymihály, Szerencs,

3 Tokaj közelíti meg az 5000 fős lakosságot.

4 De a felsorolt települések közül csak Szerencsen volt az iparnak döntő jelentősége. Tehát Zemplén vármegye mezőgazdasági jellege - a jelzett korszakban - mindvégig megmaradt. A mezőgazdasági munkák 1914-ben nem indulhattak zökkenőmentesen. A tavaszi vízáradások során a Bodrog Olaszliszkától Bodrogszerdahelyig kiöntött, egyelőre az árterekre, majd még egy nagyobb esőzés után a víz a falvakba is behatolt.

5 Áprilisban már 10 000 hold kaszáló és legelő volt víz alatt a Tisza-Bodrog összefolyásánál Bodrogkisfalud-Tokaj-Bajsa háromszögben.

6 A víznél maradva - adja hírül a Tokaj-Hegyalj a c. lap: A Tisza Vásárosnaménytől kezdve hajózható, de csak Csongrádtól lefelé van rendes hajóközlekedés. Cél, a folyót Vásárosnaménytől kezdve hajózhatóvá tenni a kőanyag könnyebb szállítása érdekében, de az útvonal a vármegyére nézve is fontos. A szállítás búzára, cukorrépára is ki fog terjedni.

7 Április 19-én megalakult a „Taktaközi Belvíz Levezető Társulat". Az alakuló gyűlés Szerencsen a községháza tanácstermében volt; Thuránszky László vármegyei főjegyző vezetésével. Az érdekelt nagybirtokosok helyett képviselőik, valamint Mezőzombor, Tarcal, Bekecs, Taktaszada, Taktaharkány, Taktakenéz, Prügy képviselői jelentek meg. (15 753 kh-ról van szó). Elnök: gr. Zichy Andor, székhely: Szerencs.

8 A helyi sajtót lapozgatva szerzünk tudomást arról, hogy a száraz tél miatt már az ősszel elszaporodott egerek nem pusztultak el, s „tömérdek van belőlük". A községi elöljáróságok feladata az ellenük használható mérgek beszerzése, a hernyóirtás azonban a tanítók illetve tanítványaik kötelessége. A németországi módszer szerint a tanítók már kora tavasszal viszik ki a gyerekeket a mezőre, hernyót pusztítani. „Nálunk sehogy!" - írja a „T-H". Kéri a tanítókat e feladat elvégzésére, hiszen a szabad levegő a gyermekeknek egészséges, tevékenységük pedig mezőgazdasági szempontból hasznos.

9 A várható idei termésről a földművelésügyi miniszter beszélt. A nagy budapesti lapok alapján közli a szerencsi hetilap: a termés az eddigi eredményekből megállapítva mögötte marad az 1913. évinek, búza, árpa, rozs kevesebb lesz. A kukorica viszont országszerte jól áll. S megtörténik az élelmiszerek első hatósági megállapítása - a fővárosban.

10 Ez már a kitört háború következménye. A Tokaj-Hegyalj a c. lap egyik állandó témája, természetszerűleg - a szőlőtermelés, s a kapcsolatos feladatok. Ezért alábbiakban önálló részben tekintem át az előzményeket. A magyar mezőgazdaságban, a szőlőtermelésben a XVI. századtól különösen a mohácsi vészt követő évtizedektől kiemelt szerepe lett Hegyaljának. A régi (num. 1. számú) szerémségi bortermelő terület a török fennhatósága alá került. Ennek következtében a tokaj-hegyaljai bor Magyarországon átvette a vezető szerepet. A külkereskedelmi kapcsolatok az említett században Lengyelország, Galícia, Szilézia felé fokozatosan kiépültek. A megerősödő hegyaljai mezővárosok gazdasági életére a monokulturális jelleget öltő szőlő- és bortermelés vált jellemzővé. Az északSmajda M., 1977.; Szerencs lakosságának alakulása: 1869:1849; 1880:2370; 1890:4339; 1900: 5272; 1910: 6100.; Angyal B., 1955. 26. B.-A.-Z. megye történeti és legújabb kori adattára. Miskolc (Továbbiakban: B.-A.-Z. m.) 69. 1. 5. Tokaj-Hegy al 6. Tokaj-Hegy al 7. Tokaj-Hegyal 8. Tokaj-Hegyal 9. Tokaj-Hegyal 10. Tokaj-Hegyal a 10. sz. a 16. sz. a 11. sz. a 17. sz. a 17. sz. a 31. sz. 404