A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - GYULAI Éva: Borsod Vármegye Rákóczi hamvainak hazahozatalánál • Adalékok az ünnepek viselettörténetéhez

emlékezések koronájaként 1903. július 26-án kiállítás rendeztetett a Rákóczi fejedelemre és korára vonatkozó tárgyi és írásos emlékekből Kassán. A „Rákóczi ereklyekiállításon" a Borsod-Miskolci Múzeum is képviseltette magát „több érdekes régi fegyverneművel és hadi felszereléssel."

4 A kassai kiállítás megnyitásán Miskolcot dr. Szentpáli polgármester, Pallaghy Béla helyettes polgármester és Lukács Béla főkapitány, a Múzeumegyletet Petró József elnök és Hídvégi Benő királyi tanfelügyelő képviselte. A vármegye részéről Haller József tiszteletbeli főszolgabíró volt jelen.

5 Az ereklyekiállításon a Borsod vármegyei Levéltárból „a Rákóczi felkelésre vonatkozó jegyzőkönyveket állították ki."

6 Nem kis részben a népszerű kassai kiállítás hatására - melyről a Századokban Szendrei János, Miskolc monográfusa, a kiállítás egyik szervezője jelentetett meg értékelő cikket

7 - legközelebb Zilah városa fordul felirattal az országgyűléshez 1904. március 8-án a bujdosók hamvainak hazatérése ügyében, s az ebben a kérdésben évek óta tartó éles parlamenti harcnak ugyanezen év április 11-én szakad vége. A századelő feszült politikai-kormányzati válságában a népmozgalom végre elérte, hogy a király engedélyezze Rákóczi hamvainak hazakerülését. E tényt Borsod vármegye közönsége - dr. Tarnay Gyula alispán aláírásával - hódoló felirat megfogalmazásával válaszolta meg 1904. június 14-én.

8 A királyi engedély nyomán 1904-ben küldöttség indult Törökországba a sírokat feltárandó és a hazaszállítást előkészítendő. 1906 tavaszán bizottság alakult az ünnepélyes fogadtatásra, mely a fő ünnepségeket Budapestre és Kassára tervezte, mivel a hamvak végső nyughelyéül a kassai dóm, illetve Thököly földi maradványainak a késmárki evangélikus templom jelöltetett ki. Az országos ünnepségeken kívül a helyi megmozdulások mértékét elsősorban az szabta meg, hogy a hamvakat szállító vonat milyen útvonalon halad az országban. Mivel Kassa felé Borsod vármegyén keresztül vezet a vasútvonal, várható volt, hogy a vonat Miskolcon is megállva a város és a megye közönsége lehetőséget kap az ünneplés és a hódolat kifejezésére. A Miskolczi Napló 1906. szeptember 30-án értesíti olvasóit először arról, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök hivatalosan értesítette dr. Tarnay alispánt arról, hogy a Rákóczi és a bujdosók hamvait szállító vonat október 28-án éjjel Kassára menet Miskolcon is megáll.

9 A közvetlen előkészületekre csak a hivatalos értesítés után kerülhetett sor a pontos időpont ismeretében, így négy hét állt a vármegye és a város politikai vezetésének rendelkezésére ahhoz, hogy méltó módon vegyenek részt közvetlenül is az ország ünnepében. Wekerle miniszterelnök bejelentése sok jel szerint váratlanul érte Borsod vármegye vezetőit. A vármegye és székvárosa közönségét fontos politikai kérdés foglalkoztatta ezekben a napokban: a régóta betöltetlen főispáni szék újbóli elfoglalása, az új főispán személye. Az országos és helyi kormányzati válság ügyei mellett egy társadalmikulturális esemény is élénk érdeklődést keltett a borsod-miskolci társadalomban: a Miskolcon felállítandó Szemere Bertalan szobor közeljövőre tervezett avatási ünnepsége. Hogy a Rákóczi ünnepség helyi eseményére mennyire nem számítottak előre, jelzi, hogy a szobor leleplezését eredetileg október 21-re, majd október 28-ra tervezték és csak a miniszterelnöki bejelentés után tették a szobor avatást november 3-ra, hogy a két ünnepi eseményben zavar ne keletkezzék.

10 4. Ellenzék, 1903. június 23. 5. Borsodmegyei Lapok, 1903. július 27. ;Miskolczi Napló, 1903. július 27. 6. Ellenzék, 1903. június 23. 7. Szendrei J., (Századok) 1904. 8. Miskolczi Napló, 1904. június 15. 9. Miskolczi Napló, 1906. szeptember 30. 10. Miskolczi Napló, 1906. október 4. 386