A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - PÉTER László: Herman Ottó és Szeged

munkájában - Pulszky Ferenc volt, de Pulszky késett, és a Nyugati pályaudvar előtti teret, a mai Berlini [ma Marx] teret betöltő tömeg hallani akart más szónoklatot. Fölugrott hát Herman Ottó egy konfliskocsi tetejére, és eldörögte budapesti szűzbeszédét. Forradalmár megjelenése, akkoron még vézna, alacsony alakja, lobogó sörénye, lengő szakálla, metsző hangja és szellemének csillogó sziporkái, már első szereplésén meghozták számára azt az általános sikert, amely egész közéleti szereplésén végigkísérte."

27 Néhány barátjának unszolására Herman már 1875-ben föllépett Kolozsvárott képviselőjelöltnek, de sikertelenül. így járt 1878. július 14-én Szarvason is; alulmaradt, noha a szarvasiaknak maga Kossuth Lajos ajánlotta. Mint harmadszor a szegedieknek, az alsóvárosiaknak is, amikor Kállay Ödön (1815-1879), a szegedi második választókerületnek - szintén Kossuth javaslatára - 1869-ben megválasztott függetlenségi képviselője elhunyt, így mandátuma megüresedett. Az 1879. október 27-i pótválasztáson gróf Károlyi Sándorral szemben, 65 szavazattöbbséggel, Herman Ottó lett a képviselő.

2% Szeged ekkoriban két képviselőt küldhetett az országgyűlésbe. Az I. választókerület a Belvárosból, Újszegedből, a két körút közötti városrészből, Felsővárosból és Rókusból állott. Ennek képviselője ekkor, 1878 óta, éppen Bakay Nándor volt. A 2. választókerületet a nagykörúton kívüli város, Alsóváros, Alsótanya és Felsőtanya tette ki. Az első kerületnek, mint Tóth Ede kimutatta, 1712, a másodiknak 1994 szavazója volt.

29 Életrajzírója meséli, hogy amikor a szegediek küldöttsége megjelent Pesten Herman Ottónál, hogy menne velük programbeszédét megtartani, Herman - a nála nem szokatlan pénzszűkében lévén - elment barátjához, Szily Kálmánhoz. Elpanaszolta neki, hogy nincs egy fityingje sem, hogy menjen le így kortesútra. Szily adott neki kölcsön 35 forintot. „Amikor Herman - írta Lambrecht Kálmán - Szegedről, a mandátummal a zsebében visszakerült - még tizenhét forintot visszahozott belőle. Azóta se került a parlamentbe ilyen tiszta mandátum."

30 Országgyűlési szűzbeszédét Herman Ottó 1879. november 12-én mondotta el a boszniai okkupáció ellen. Tóth Ede, aki említett dolgozatában alaposan föltárta Hermannak parlamenti tevékenységét, idézi Szeged új képviselőjének álláspontját: „magyar nemzeti politikát" követelt a kormánytól, amely nem azonos a dinasztia érdekeivel. A Habsburgok részesedni kívánnak a Balkán földarabolásából, Magyarország érdeke viszont, hogy Boszniát és Hercegovinát adják vissza török fönnhatóság alá.

31 Ezzel kezdődött Herman Ottónak Szeged képviseletében parlamenti szereplése, és tartott nyolc éven át, 1887. június 17-ig. Alsóváros bizalmából „Nem úgy volt, mint régen - számolt be a képviselő-választásról a Szegedi Napló. Nem vetett a mozgalom oly nagy hullámokat. Vagy, valljuk meg őszintén, alig lehet biz ott mozgalomnak nevezni a mai választást. Csendes volt a városháza környéke; aki idegen - arra járt, el se találta volna talán, hogy bent választási harc folyik."

32 Az árvíz után éledező Szeged választópolgárai nem nagy érdeklődést tanúsítottak a képviselő-választás iránt. Mindössze 391 szavazó élt jogával. A rókusiak közül 101 27. Lambrecht K. 1920.48-49. 28. Szegedi Napló, 1879. okt. 28. 29. Tóth E. 1984. 196. -vö. Kulinyi Zs. 1901. 518-519., 538. 30. Lambrecht K. 1920.51. 31. TóthE. 1984. 182. 32. Szegedi Napló, 1879. okt. 28. 371