A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - NÉMETH Györgyi: Kosuth Lajos és kora kiemelkedő történelmi személyiségei az angolszász történetírás legújabb munkáiban

R. A. Kann az amerikai Habsburg-történetírás doyenje. 1974-ben született meg összefoglaló munkája a Habsburg-birodalom 1526 és 1918 közötti történetéről A History of the Habsburg Empire, 1526-1918 címmel,

7 mely bőséges anyagot nyújtott témánk elemzéséhez. Keith Hitchins ^az erdélyi román nemzeti mozgalom történetének kissé elfogult szakértője. 1961 és 1981 között két könyvvel jelentkezett ebben a témakörben. Az elsőnek a the Rumanian National Movement in Transylvania, 1780-1849

8

. a másodiknak az Orthodoxy and Nationality. Andreiu| §aguna and the Rumanians of Transylvania, 1846-1873 címet

9 adta. Mivel Hitchins több szempontból vizsgálja az erdélyi román nemzeti mozgalmat a 18. század végétől az 1870-es évekig, a román-magyar kapcsolatok elemzésén belül a magyarországi polgári átalakulás kérdéseire is kitér. Az angolszász történetírók a magyar reformkorszak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét részletesen tárgyalják, de a legtöbb figyelmet Kossuth Lajos alakjának és tevékenységének szentelik. Kossuth politikusi egyéniségét, reformtörekvéseit azonban az angolszász történetírók Széchenyivel és reformpolitikájával összevetve mutatják be. Macartney nagy rokonszenvvel igen kedvező képet fest Széchenyiről. „Széchenyi a Monarchia modern kori történelmének egyik legfontosabb, legcsodálatraméltóbb és legtragikusabb alakja, mivel azok a vizek, melyeket a legmélyebb meggyőződésből és a legtisztább szándékkal engedett szabadjára, néhány éven belül haragvó áradattá váltak, s az alapjait fenyegették annak, aminek a fennmaradását még mindig feltétlenül szükségesnek tartotta."

10 Elméleti műveiről azt tartja, hogy „a Hitel bámulatba ejtő könyv"

11

, s„. . . a Világ még nagyobb benyomást kelt."

12 Hangsúlyozza, hogy a magyar nép és hazája végtelen szeretete késztette Széchenyit fellépésre, ugyanakkor mindvégig lojális maradt a dinasztiához, mert „reálisan mérte föl Magyarország gyenge pontjait a politikai, nemzeti és pénzügyi élet területén, és megvolt róla győződve, hogy Bécs segítsége, védelme és pénzügyi forrásai alapvetőek a számára."

13 Kiemeli, hogy Széchenyi a változtatást nem a nemesi alkotmány kiterjesztésével akarta elérni, mivel elsőként képviselte azt az álláspontot, hogy az nem védőbástya, hanem börtön.

14 Kossuth jellemzésében már több kritikus megjegyzést találunk. Kossuth cselekedeteinek szintén a népe és hazája iránti szeretet a mozgatórugója. Ebben nem is különbözik Széchenyitől, akárcsak Magyarország állapotának a felismerésében, de az orvoslás módját illetően annál inkább.

15 Széchenyi világos gondolatrendszerével és a dinasztia iránti lojalitásával szemben áll az, hogy „bár Kossuthnak hamarabb voltak politikai követői, mint bárki másnak Magyarországon, könnyebb egy horoggal kihalászni Leviatánt, mint politikai filozófiáját rendszerbe foglalni, ugyanis kijelentéseiben annyi az elkalandozás, az oda nem illő gondolat, sőt az ellentmondás. Csak az érzelem tartja össze őket . . . Korának igazi gyermekeként Kossuth elfogadta a jó automatikus azonosítását a szabadsággal . . . S mint kora legtöbb közép-európai reformere, a nemzeti szabadságot helyezte a legmagasabbra . . . Szűkebb látóköre miatt vaknak bizonyult azokkal az anyagi előnyökkel szemben, melyeket Széchenyi a Béccsel való kapcsolatban látott."

16 De jelentős pozitívumnak tartja, hogy Kossuth kiállt a reformok mellett. „így Kossuth 7. Kann, R. A. 1974. 8. Hitchins, K. 1969. 9. Hitchins, K. 1977. 10. Macartney, C. A. 1969. 243-244. 11. Uo. 245. 12. Uo. 246. 13. Uo. 244. 14. Macartney, C. A. 1962. 136. 15. Macartney, C. A. 1969. 249. 16. Uo. 248-249. 354