A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

IKVAI Nándor: A megyei múzeumok negyedszázada (1962-1987)

:mbevételével! Olyan újszerű „közönségfogadó tereket" kell (a kiállítások új formáiént) kialakítani, ahol a látványba bekapcsolódhat a néző (kérdéseire - géptől? - váiszt kap), dokumentumok másolatát a helyszínen megvásárolhatja, elkészítteti, váisztása szerint nézhet részletesebb vagy szűkebb anyagot ugyanabból a témából, a látányt pihenőhelyek, otthonosan kialakított terek szakítják meg stb. Mindezeket múeumi boltok egészítenék ki, ahol az ismeretek otthoni elmélyítéséhez, ajándékozásIOZ, avagy saját célra múzeumi (másolat avagy duplum) vásárolható. Reméljük az már ;özelesen elképzelhetetlen lesz, hogy a néhány órás programot adó helyeken, a mellékíelyiségeken kívül jegyzetelésre, levélírásra, a látvány megtárgyalására stb. alkalmas vendégváró, szolgáltató egységek (büfék) ne legyenek. Annyi bizonyos, hogy az elsoroltakhoz és egyáltalán a múzeumügy megújulásához már az említetteken túl), cselekedni kell országos szinten is. A várható igényekhez, a megoldandó feladatokhoz, a nem nélkülözhető szolgáltatásokhoz, a fejlesztést szolgáló muzeológiai kutatásokhoz, erre alkalmas, önálló muzeológiai intézetet kell létrehozni! Át kell formálni az országos múzeumok és a szakterületek kapcsolatát, figyelemmel az akadémiai és egyetemi kutatóhelyekre! Érvényt kell szerezni az Akadémia tudományellenőrző, szervező felelősségének a legkisebb kutatóhelyig lehatóan! A feladatokhoz mérten kell átformálni és kialakítani a minisztérium ágazati irányító koncepcióját, az abban résztvevők létszámát és szervezeti formáját, az államhatalmi szervekhez való kapcsolatát! Mindezek valóra váltását - a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe vevő - a múzeumügy egységét ténylegesen érvényre juttató, új törvénnyel kell segíteni. A megyei múzeumok negyedszázados fordulója ürügyén bemutatott magyar muzeológia útvesztői és tévedései azt bizonyítják, hogy partikuláris módon, kellő rendszerező és hatékony elvek nélkül nem lehet sem hazai, sem nemzetközi érdeklődésre számottartó tudományt művelni, noha a sajátosságok, karaktervonások netán erre csábítanának is sok helyen. IRODALOM Balossal., 1963. A magyar múzeumok történetének kutatása. Múzeumi Közlemények (MK.) 2. 5-9. 1964. Vidéki múzeumok szakembergondjai. MK. 4. 56-61. Béni Gy.-Balassa I., 1969. Magyar múzeumok. Budapest, Bandi G., 1984. A magyar múzeumi hálózat fenntartási és irányítási problémái 1960-1982. MK. 1.3-15. BerthaL, 1984. A turizmus és a magyar múzeumok. MK. 1. 20-24. Bezeczki T.-Simon M. (szerk.), 1980. Magyar múzeumok 1980. Fontosabb működési adatok. Budapest BodgálF., 1967. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi adattára. MK. 1. 51-55. BodnárM. (szerk.), 1979. A műgyűjtemények hasznáról. (Szemelvények a magyar múzeumügy XIX. századi irodalmából I.) Budapest 1981. Muzeológiai füzetek 3. A közművelődésnek (Szemelvények a magyar múzeumügy XIX. századi irodalomból II.) Budapest CsatóT.-GyórffyS., 1963. A legújabb korral foglalkozó vidéki muzeológusok konzultációja. MK. 2. 31-32. Dávid L., 1983. A Győr-Sopron megyei múzeumi szervezet történetéből. MK. 2. 84-96. 34