A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - UDVARI István: Adalékok a XVIII. századi hajdúdorogi cirill betűs iratokhoz

szén 1861-ig folyt. Hajdúdorogon a XVIII. század 60-as éveitől rutén és román nyelvű kántorképzés is folyt. Ez kezdetben csak az alsó-szabolcsi vagy dorogi esperesség igényeit elégítette ki, később kárpátukrán etnikai területekről is érkeztek ide tanulók. Ilyen esperesi kerületi iskolák működése - a legelmaradottabb és legszegényebb máramarosi, verhovinai területek kivételével - a legtöbb esperességből adatolható. Hogy meddig képeztek kántorokat, azt nem sikerült megállapítani, a munkácsi egyházmegye 1847-es schamatizmusa az egyházmegyéből csak Hajdúdorogról jelez 4 osztályos (capitális) iskolát, feltételezhetően ekkor is folyt a városban kántorképzés. A kántorképzés, amint azt Bacsinszky András 1792-es levele bizonyítja, Dorognak társadalmi szintű kapcsolatokat teremtett a munkácsi egyházmegye egyéb területeivel is (vö. Függelék II.). Az iskolai orosz-szláv oktatás a liturgiában való aktív részvételhez szükséges imák, egyházi énekek megtanítására szorítkozott. Hasonló jelenség figyelhető meg a dél-szabolcsi falvak görög katolikus iskoláiban is (vö. Függelék III.).

35 A XIX. század harmincas éveiben, de különösen az évtized végén a rutén klérus, a nemzeti törekvések kezdeti megnyilvánulásaként lépéseket tett az iskolaügy fejlesztésére. E ponton azonban szembetalálta magát a magyar nyelv politikai jogaiért küzdő középnemességgel. A magyar uralkodó osztály ugyanis, a szláv mozgalmak analógiája alapján veszélyesnek tartotta a görög katolikus ( = orosz) iskolaügy fejlődését. Ezt a magyar nyelv terjedésével szemben álló lépésnek tekintette. Különösen élesen lépett fel a rutén iskolaszervezéssel szemben Zemplén megye. A zempléni rendek törvénytelennek tekintették ezt az iskolaszervezést, és azt a határozatot hozták, hogy olyan polgári iskolákat kell a ruténlakta területeken szervezni, amelyre nincs hatása az „orosz" (görög katolikus) papságnak, melynek befolyását a vallásoktatásra kell korlátozni.

36 A vezető rutén egyházi értelmiség a meglévő kereteken belül, a Hajdú Kerületben, Szabolcs megyében, így Dorogon is bővíteni kívánta a rutén nyelv iskolai használatának körét. E törekvésekre, melyek végül is nem realizálódtak: a Hajdú Kerület és Zemplén megye már megszületésükkor reagált (vö. Függelék IV., Függelék VI.). Zemplén megye és a Hajdú Kerület levélváltásából az is kiderül, hogy a Hajdú Kerület a kérdés megoldásának kulcsát a magyar nyelvnek a görög katolikus egyházi szertartások körébe történő felvételében látta. A Kerület azt is közölte, hogy a következő, 1842-43-as országgyűlés utasításai közé is felveszi a liturgikus nyelv és fordítások ügyét (Vö. Függelék V.). A Hajdú Kerület válaszleveléhez mellékelte Dorog városának az iskolai oktatás nyelvéről megküldött tájékoztatását is (vö. Függelék VI.). A dorogi görög katolikus magyarok iskoláztatásának ügyéről, Zemplén megyének a kérdésben elfoglalt álláspontjáról tudósított Kossuth lapja, a Pesti Hírlap is.

37 Zemplén megye 1841. szeptember 21. tartott közgyűlésén is megfogalmazást nyert, hogy a Hajdú Kerülethez hasonlóan a megyei rendek is „ . . . örömmel karolták fel az alkalmat (a magyar liturgikus könyvek kiadását), hogy a nemzetiesedés ezen rugója országgyűlésileg mozdíttason elő, ezt tehát az odatartozó tárgyak sorába igtattni és közelebbi alkalommal előzmozdítani rendelték."

38 Az 1842-43-as országgyűlés anyagi nehézségekre hivatkozva elutasította a Hajdú Kerületnek a görög katolikus szertartási könyvek magyar nyelvre történő lefordítása és állami kiadása iránti kérését.

39

1847-ben Zemplén megye gyűlésén is javaslatot nyújtot35. A görög rítusú liturgián a pap és hívek felváltva énekelnek, imádkoznak. Vö. Szabó J., 1986. Kézirat 36. Haraksim., i. m. 111-116.; Vö. Arató E., 241-243. 37. Pesti Hírlap 1841. 22, 34, 53. 38. Zemplén vármegye Levéltára (Z. Lt.) Polc: 346. szám: 406. 39. Vö.PirigyiL, 1982.103. 330