A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - RÉMIÁS Tibor: A szádvári uradalom (Torna vm.) adózó népességének társadalmi differenciálódása a XVIII. század második felében

utolsó pontjában is a következő megfogalmazásban: „Ezen helységnek lakossai rész szerint örökös jobbágyok rész szerint pedig Taxások" (Almás, Jabloncza, Körtvélyes, Vendégi). Térjünk most rá konkrétan is az úrbéresek (458 adózó családfő) arányára. Ne tévesszük azonban szem elől Wellmann Imre

5 számításait sem, mely az úrbérrendezéskori Magyarország átlagos rétegződési arányait adja meg. Ezek a következők: jobbágy (429 380) - 66,65%; házas zsellér (174 716) = 27,12%; hazátlan zsellér (40 135) = = 6,23%. „1780-lig tehát a telkes jobbágyok az úrbéres parasztságnak kerek kétharmadát alkották" - állapítja meg Wellmann.

6 A szádvári uradalomban némiképp eltérő helyzetre lehetünk figyelmesek: jobbágy (255) = 55,7%; házas zsellér (139) = 30,3%; (egyéb: 6,3%); hazátlan zsellér (35) = 7,6%. Ebből a következő megállapításokat vonhatjuk le. 1780-ig a szádvári uradalom telkes jobbágyai az úrbéres parasztságnak a felét alig haladják túl (5,7%-kal). Vagyis az országos 2/3-os átlagtól közel 10%-al lemarad. Az 55,7%-os telkes jobbágyság lebontását is elvégeztük, e szerint az úrbéres parasztságnak 36,5%-a örökös, 19,2%-a pedig szabadon költöző jobbágy. Ebből következik az uradalom zselléreire vonatkozó megállapításunk. Magyarország legkisebb kiterjedésű vármegyéjében - melyre általánosan jellemző a földterületek szűkös, köves, erdőkkel, hegyekkel övezett volta - az Esterházy uradalom mellett más uradalmakban is (gr. Keglevich, gr. Andrássy) a zsellérek magas aránya dominál. így a szádvári uradalomban az országos átlagnál 3,2%-kai több házas és 1,4%-kai több hazátlan zsellért tartottak számon. Az egykori Királyi Magyarország területére vonatkozó 1791-es adatok: jobbágy (180 856) = 66,51%; zsellér (65 198) = 23,98%; hazátlan zsellér (25 872) = 9,51%. Magyarország területén összesen: 64,25%; 26,67%; 9,08%. Adataink a szádvári uradalom 1792-93-as jobbágyi rétegződésre: jobbágy (383) = 50,9%; zsellér (233) = 31,0%; hazátlan zsellér (26) = 3,5%; (egyéb: 14,6%). Telekhányad alapján történő rétegződés Az előzetes összeírás alapján az uradalom telekhányadairól az úrbéres telkek számáról, a telkes gazdák megoszlásáról tekintsünk át néhány megállapítást. Benda Gyula az 1786-os kancelláriai összeírás alapján Torna megyére 502 egész és 1 db 1/8-as telket közöl. Ez a kép 1819-től Magda számításaitól Fényes és Bárándy adataiig bezárólag (1847-ig) változatlannak tűnik.

7 A kassai levéltárban kutatott „nem nemesek összeírása" viszont (amelyet a XIX. század első negyedére teszünk) 451 úrbéres telkes jobbágyról tud, akiknél a telekhányad alapján igen jelentős szóródás figyelhető meg: a két 1/8 telkessel szemben 272 negyedtelkes, 75 féltelkes, 27 nyolcadtelkes stb. Az ugyanott összeírt 98 majorsági telkes jobbágyból 66 negyedtelkes, 17 féltelkes, 13 nyolcadtelkes és van még két 3/8-os telek is.

8 Az V. táblázat az úrbérrendezés kori jobbágyi rétegződéshez nyújt adatokat a telekhányadok bemutatásával. A domíniumban az előzetes összeírás idején 266 telkes gazdáról van tudomásunk, akiknek 55,45%-a (átlag) 1/2 telkes és 26,71%-a negyedtelkes. Tehát uradalmi szinten 1/8 telkesektől egészen az 11/16 telkesekig találhatók a telekhányadok, igaz az egész telekhez közelítőt csak 4 családnál - azok is szabadon költözők - tudott kimutatni az összeíró. Az átlagos teleknagyság: 0,43 (az országosan átlagos teleknagyság: 0,46).

9 „Kialakult szilárd telekrendszerről a XVIII. század 60-as éveinek végéig az uradalom területén 5. Wellmann!., 1979. 69. 6. Wellmann L, 1979.69. 7. Wellmann L, 1979.70. 8. Benda Gy., 1973.152. és a nem nemesek összeírása. 9. Wellmann!., 1979.68. 312