A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - NÉMETH Gábor: Sárospataki céhszervezetek és céhfiliációk a Hegyalja kézműiparában a XVI-XVII. században

zatosan állandó vezetéknév: Szogediensis Lukas sartor, Szögedi Lukacs Sartor, Szegedi Z Lukács, Zegedi Zabo Lukacs.

6 A betelepülést a mezővárosoknak az örökös jobbágyság korszakában is megőrzött szabad költözési joga tette lehetővé. A három szomszédos oppidum, Tokaj, Tarcal és Bodrogkeresztúr 1600-as évek elején lejegyzett szokásjoga szerint bizonyos summa lefizetése mellett a bíró hírével szabad menetelt engedtek minden be- vagy elköltözni szándékozó jobbágy számára. Hasonló szokás élt Sárospatakon is, míg I. Rákóczi György meg nem szigorította azt. Az 1618. évi országgyűlési végzésekben többek között Tokajt próbálták a szökött jobbágyok kiadatására kényszeríteni.

7 A mezővárosok fő vonzerejét a kedvezőbb jogállás által biztosított feltételek és elsősorban a jobbágy telki rendszertől független szabad szőlőforgalom és az arra épülő bortermelés jelentette. A nagy túri származású Erdélyi Kristóf és felesége 1599-ben telepedett meg Patakon, ahol - a szabad ingatlanforgalmat kihasználva - puszta telket vásárolt, idővel a mezőváros önkormányzatába emelkedett. Előbb kisbírónak választották meg (1610, 1613), később esküdtbíró lett, majd sorozatosan viselte a főbírói tisztet (1620, 23, 26, 31, 34). Csütörtök (Chetertek) Gábor szintén ingatlanvásárlások útján szerezte vagyonát és került be a Patakot irányító rétegbe. 1615-ben a belsővárosban kőházrészt és a Királyhegyen szőlőt, szántókat, majorrészt és pincét vásárolt. Két év múlva kertrészt szerzett. 1615-ben főbíró lett, utána évekig a legtekintélyesebb szenátorok közé tartozott.

8 Az Újhelyen élő Bónis György tömeges szőlővásárlásai alapján borkereskedelemmel foglalkozott. 1628-ban 600 ezüst tallért hitelezett I. Rákóczi Györgynek, cserében tolcsvai szőlőiből a visszafizetés idejéig nem tartozott dézsmával. A szőlőművelés adta lehetőségeket kihasználva - számos társához hasonlóan - 1615-ben címeres levelet szerzett, fundusát megváltotta a jobbágyi szolgálatoktól.

9 A monokultúrás szőlőművelés és a mezővárosok, majd egyre nagyobb mértékben a nagybirtok arra épülő bortermelése és borkereskedelme a XVI-XVII. században öltött jelentős méreteket. A hegyaljai mezővárosok a XVII. század első feléig a paraszti árutermelés fő bázisai voltak. A felső-magyarországi szabad királyi városok közvetítő kereskedelme révén szerepük a Lengyelország felé irányuló borkivitelben meghatározó volt.

10 A XVII. századra a borsodi, zempléni és abaúji szőlőművelő mezővárosokban és falvakban a szőlőterület háttérbe szorította a szántóművelést, pl. Tokaj határában teljesen felhagytak a szántással-vetéssel. A gazdag szőlőtulajdonosok mellett jelentős bérmunkából élő réteg alakult ki. Tokaj 1561-es urbáriuma szerint, mivel sokaknak szőlőjük, szántójuk nincsen, sem pedig barmot, juhot nem tarthatnak, „kapállásokkal élnek".

11 6. Sátoraljaújhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kazinczy Ferenc fióklevéltára (továbbiakban ZmLt) Sátoraljaújhely protocolluma, 1617-1762. 47-155. 7. ZmLt. Tarcal protocolluma, 1606-1692. 46-47. (1606); Tokaj protocolluma 1610-1686. 15 (1610); OL, R, 314. Múzeumi törzsanyag, 2. csomó, városi iratgyűjtemény. Bodrogkeresztúr protocolluma, 1607-1784. 41. verso (1607); Makkai L., i. m. 190. 263.; 1618:48 te. 8. Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltára (továbbiakban TiREL.) Protocollum Iudicis Primarii et Senatus Oppidi Sáros Nagy Patak. Tomus 1.1579-1754. 8,11,188,190-191, Tom. 2.1576-1739. 32,122,254, 255,268. 9. Unokája, Bónis Ferenc a Wesselényi összeesküvés részese volt, már mint tehetős középbirtokos. Komáromy A., 1897. 65-68, 97-100. sköv.; MakkaiL., 1956. 45.; Makkai L., i. m. 214.; A Hegyalja átalakuló társadalmára: Orosz L, i. m. passim. 10. N. Kiss I., i. m. 383-385.; Orosz I., i. m. 27.; Pach Zsigmond P., 1963.144,158.; Zimányi V., 1976. 120-127. 11. Makkai L., i. m. 41-42.; ZmLt. Tokaj protocolluma, 1610-1686. 12-20, 96,103. (1561-es bemásolt urbárium, 1610.) A társadalom differenciálódására: Maksay F., 1959. 739-784.; Makkai L., i. m. 169-310.; Orosz /., i. m. passim. 294