A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - OLAJOS Csaba: A műemlékvédelem egy évtizede Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1977-1987)

13. Szalonna, ref. templom 16. Tokaj városközpont 14. Szerencs, Rákóczi-vár 17. Tolcsva, Királyudvar 15. Tállya, Rákóczi-kúria 18. Zubogy, ref. templom Legértékesebbek a gótikus pálos kolostor- és templomromok (Szentlélek, Kurityán, Gönc, Martonyi) a várak, várromok, valamint a XVI-XVII. századi reneszánsz stílusú várkastélyok (Sárospatak, Pacin, Monok, Kéked, Szerencs). Műemlékállományunk nagy részét a XVIII. századi barokk, rokokó és copf stílusú épületek alkotják, melyek közül legjelentősebbek az edelényi, a boldogkőváraljai, a bánhorváti, a tokaji kastélyok és a sátoraljaújhelyi és tokaji tanácsháza. Klasszicista épületeink közül kiemelkedik a miskolci megyei tanácsház, a sárospataki Nagy Kollégium, a sályi Eötvös-Gorove-kastély, valamint több miskolci lakóépület. A XIX. század második felének romantikus és eklektikus épületei közül afüzérradványi kastély, a sátoraljaújhelyi főtér lakóházai, valamint a miskolci színház a legismertebbek. A védett épületek 34,2%-a a megye városaiban, elsősorban Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Tokafoan és a népi műemlékekben gazdag Mezőkövesden van. A többi, az állomány 65,8%-a a megye 203 községében található (l-l községben átlag 1-2 épület), nagyobb számú műemléket a hegyalj ai volt mezővárosokban, Mádon, Tállyán, Tarcalon tartunk még nyilván. A múlt szellemi és anyagi értékei, ezen belül az építészeti örökség iránt a gazdasági élet változásaival összefüggésben felfokozódott az érdeklődés. Közvéleményünk mind jobban igényli a műemlékek hathatós védelmét. A társadalmi igény erősödését jelzi, hogy országosan, de városainkban is városszépítő, városvédő egyesületek jöttek létre, szervezetbe tömörítve az építészeti értékek iránt érdeklődőket. A városszépítő egyesületek mellett megerősödtek a műemléki albizottságok is. Megyénkben a 60-as évek óta működik ilyen albizottság, melynek feladata a társadalom érdeklődésének felkeltése a műemléki értékek és azok megőrzése iránt. Tagjai a megyei és városi tanácsok építési, művelődési osztályainak kötelékéből választottakon túl a múzeumi szervezet, kivitelező és tervező vállalatok, idegenforgalmi hivatal, levéltár, természetvédelmi szervezetek, továbbá más politikai és társadalmi szervezetek munkatársaiból kerültek ki. Üléseiken a műemlékvédelem aktuális kérdéseit tűzik napirendre és a sajtó útján a társadalom széles rétegeit tájékoztatják. Segítik az OMF területi munkáját, valamint támogatást nyújtanak a helyi tanácsok, tömegszervezetek stb. műemléki tevékenységéhez. Tevékenységüket magas színvonalon végzik. E társadalmi háttér nélkül, csupán hatósági eszközökkel a műemlékvédelem eredményesen nem valósítható meg, mivel gondjai nagyon sokrétűek. Legjelentősebb műemlékeink szerencsés módon a megye, sőt, az ország legszebb tájain találhatók, így művészettörténeti értékük mellett idegenforgalmi jelentőségük is nagy, amit sajnos ez ideig nem használtunk ki eléggé. Műemlékállományunk állami tulajdonban álló részénél a felújítások elmaradása, az anyagi eszközök hiánya jelent problémát. Egy részük nem megfelelően vagy egyáltalán nem hasznosított (pl. Abaújszántó, volt Patay, szirmabesenyői kastély, mádi, tokaji zsinagógák, tálly ai postaház stb.). Itt az állagmegóvás és a megfelelő hasznosító megtalálása a feladat. Népi épületeink tulajdonosai többnyire idős emberek, akik helyzetük következtében nem képesek az épületeik fenntartásában részt venni. Ezeknél az épületeknél az állagromlást növeli, hogy anyagaik a műemléképületek anyagai között a legkevésbé időtállóak. A várak, romok esetében az állagvédelmi, hasznosítási feladatok jelentik a fő célokat. Egyházi épületek esetében hatósági koordinációs feladatok jelentkeznek. El kell ismerni, hogy a műemléki állomány legjobb állapotban levő részét az egyházi épületek alkotják. A megyei tanács koordinációs feladatokat vállalt a műemlékvédelem terén, ennek keretében a megyei tanács vezetői és az OMF hivatalvezetése rendszeresen egyeztetik 260