A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - JOÓ Tibor: A sajókazai vörösmárvány tabernakulum

ken a címereken nem jelzi semmi, de nincs más dísz a címerben, egyedül a legelső Bakócz címernél a szarvas homlokoldalánál egy kis kereszt. A címerpajzsokat még a heraldikai szakmunkák táblázatai is egymástól eltérően mutatják be, s hasonlóan eltérést mutatnak a Bakócz címerekkel ellátott műalkotások attól is függően, hogy mikor, illetve hová készítették azokat. Mire alapozom azt a feltételezést, hogy a tabernákulumunk címerábrázolása a mutatkozó eltérések dacára is elfogadható lenne Bakócz címerként? Arra, hogy az ismert márvány Bakócz címerek (pedig aránylag elég sok ismeretes és maradt meg közülük) a legtöbb esetben és jelentősen eltérnek a heroldikai szakmunkák vonatkozó ábrázolásaitól, elsősorban a címerpajzsok alakjában, de éppen úgy a címerkép vonatkozásában, vagy a címerpajzson belüli képrészletek arányaiban. Van, ahol a címerállat (az ágaskodó szarvas) robosztus és kifejező ábrázolásával szinte kitölti az egyenesen álló, az itáliai családoknál a XV. században szokásos formájú címerpajzsot (mint például az esztergomi Bakócz kápolnának a kórustól balra levő pendentifje - csegelye - címerénél, ugyanott az oltár feletti bal oldali pilaszterfej címerénél, vagy akár a sajókazai tabernákulum címerénél). Ugyancsak az esztergomi Bakócz kápolnában az oltártól jobbra pendentifben és jobb oldali pilaszterfejen levő címerek pajzsa meglepően késői formákat mutat, bár a pajzsforma most is itáliai családi címerek pajzsát követi, s a pajzsból jóval kisebb részt tölt ki a címerállat és az alatta levő, - s az előzőtől eltérően nem is a pajzs alsó részére támaszkodó fél kocsikerék. A sajókazai tabernákulumon levő lombkorona is eltér a szokásos címerábrázolásainktól, egyrészt azzal, hogy a címerpajzs egész alsó részét átíveli, másrészt az ív sokkal nagyobb görbületű, mint a korabeli címereknél, a lombok is kiemeltebbek, hangsúlyozottabbak. A mi tabernákulumunknál a szarvas testének jóval kisebb részlete látszik, mint a hazánkban ismert - szarvas címerállatú címerek döntő többségénél. Nem tartom kizártnak még azt sem, hogy a nem hazai művész, ahogyan nem tulajdonított jelentőséget a címerpajzson belüli arányoknak, a belső kép elhelyezésének, éppúgy mellőzhetőnek tartotta esetleg a kerékrész ábrázolását, illetve a lombkorona kihangsúlyozott elhelyezésével pótolta, a lombkorona alkalmazásához inkább szokva volt. Bakócz Tamás 1492-1497 között volt egri püspök, mecénáskodását ezen a vidéken azzal kezdte, hogy az egri székesegyház kápolnakoszorús, körülj áros, új szentélyében a középső kápolnát felépíttette és a szentély építését befejeztette. Bakócz címer van a rozsnyói plébániatemplom Szent Kereszt kápolnájának reneszánsz kapuján,

23 ezt a címert Gangéi Judit olasz kialakítású címerpajzsában levőként mutatja be, s mesterként Raguzai Vincét - Mátyás király Traui Jakab nevű szobrásza segédjét említi - a díszkaput is neki tulajdonítják. (Genthon István: Magyarország művészeti emlékei - Budapest, 1961. - című könyve II. kötetének 107. oldalán a gönci r. k. templommal kapcsolatban utal arra, hogy a templom szentélyén Bakócz címer, északi oldalán kis mérműves ablak, aláfalazva csillagos vörös márvány tekercs.) Bakócz Tamás mecénási tevékenysége hathatott erre a területre a későbbiekben, esztergomi érsek korában is, de esztergomi kőfaragó műhelyének kőfaragói igen széles körű tevékenységet folytattak, nemcsak helyi szükségleteket elégítettek ki, hanem távolabbi helyekre is küldözgették nagyszerű munkáikat. Sajókaza, Diósgyőr ebből a szempontból sem feküdtek távol Budától, Esztergomtól, ezt mutatják a diósgyőri gazdag faragott márványleletek, s Kaza Miskolctól, Diósgyőrtől csak 30-40 km-rel fekszik távolabb, miként Egertől sem nagyobb a távolsága 60 kilométernél. Mivel tanulmányunk tárgya, a tabernákulum Sajókazáról került elő, keletkezési, első elhelyezési helyként foglalkoznunk kellett a közeli Felsőnyárád és Kurityán határá23. Gangéi, J. 1942. 525-528. 254