A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - JOÓ Tibor: A sajókazai vörösmárvány tabernakulum

XVIII. századi eredetére, a román kori - toronyból nyíló - kapu négyes bélletére, a szentély lefaragott bordaindításainak a helyére, s a 2. vázlatán megjelöli a lebontott sekrestye helyét, s mindkét vázlaton van utalás tanulmányunk tárgyára, amennyiben a 2. vázlaton x jellel mutat a szentély északi falán, a hajdani sekrestyeajtó melletti falrészre „x Pastoforium helye?" szöveg feltüntetésével, míg a 3. jelű vázlaton ugyanott ábrázolja egy falifülke helyét. Nagy kár, hogy a vázlat mellett nincs korabeli szöveges leírás, s bár Vargha László 1951. V. 6-án is készít cédulákat a sajókazai műemlékekről is, sőt, 1952. V. 6-án 34 gépelt sorban részletezi a ref. templommal kapcsolatos (és ezeket a 25 évvel később végzett toronytatarozás és részleges feltárás adatai is alátámasztják) megállapításokat, de nem foglalkozik sem a tabernákulummal, sem a hajdani fali fülke helyével. Ezekről nem tett említést a sajókazai református templomról 1903-ban adatokat összeírt Szendrey János

12 sem, s még kevésbé Marjalaki Kiss Lajos és Szabó Ferenc 1934. augusztus 23-i sajókazai leírása.

13

1947. február 25-én egy II. éves építészhallgató 1:100-as léptékű alaprajzot készített a sajókazai református templomról, azonban ezen sincs utalás mégcsak a falifülke helyére sem!

14 A templom történetével, berendezéseivel, megújításaival stb. kapcsolatos református egyházi iratok (akár Beregszászy Ferenc ev. ref. lelkész: A sajókazai ev. ref. egyház története című kéziratát olvassuk,

15 akár különböző egyházi jegyzőkönyveket, vagy a templom 1576-i foglalását követő visszaigénylő katolikus egyházi iratokat tekintjük) nem beszélnek sehol a tabernákulum létéről, vagy elfalazásáról, bemeszeléséről. Pedig a magyar építészettörténeti kutatás, műemlékvédelmi elmélet és gyakorlat egyik legkiválóbb kutatója „A sajókazai ref. templom román kori tornyának feltárása és helyreállítása című tanulmányában

16 még Eszterházy Károly egri püspöknek egy olyan - Mária Teréziához intézett-1774. január 15-i beadványából is idéz, amelyben ilyeneket is leírnak: „ . . . a sekrestye, amit nem több, mint kb. 25 évvel ezelőtt Radvánszky László a jogtalan foglalás a tanúbizonyságának eltüntetésére lebontatott, a márványkereszt, amelyet 14 év előtt Czékus Imre vitetett el a templom szentélyéből", vagy utal Mária Terézia királynő által kirendelt bizottság azon 1776. március 13-i jelentésének részleteire, amely a templom építésmóddal építettségéről, a j aszói konvent levéltárában felkutatott 1329. évi osztozási okleveléből idéz, amely szerint a templomot a Putnokiak építették és megadja a templom szentélyének és hajójának hosszúsági és szélességi adatait. E tanulmány tabernákulumunkról nem is közöl többet, csak hogy: „A XV-XVI. sz. fordulója körül kapta a templom kisméretű, vörös márványból faragott reneszánsz pasztoforiumát, amelyet ma a miskolci Herman Ottó Múzeumban őriznek." Ezekkel a kérdésekkel azért vagyok kénytelen ilyen részletességei foglalkozni, mert az tény ugyan, hogy az általános tudomás szerint a tabernákulum Sajókazán került elő, de a megtalálás helye, korábbi elhelyezettsége, még az ottani református templomhoz kötöttsége sem bizonyított! Ennek az állításnak az alátámasztására, s a további kutatás ösztönzésére hivatkoznom kell Megay Géza muzeológusnak az 1954. március hó 16. és 17-én történt „műemléki ellenőrző kiszállás"-ról Miskolcon 1954. március 20-án készített jelentésének az alábbiakban ismertetett részére:

17 „A kastélytól távol ÉK-re egy elhagyott csűr romjai között vizsgálva a falakat, a vakolat alatt egy márványtömb töredékeit találtam meg, jobban kibontva előkerültek gótikus betűk a márványon. Tekintettel arra, hogy a 12. SzendreiJ., 1903. 13. Marjalaki Kiss L., 1934. 14. Szurdoki P., 1947.11.25. 15. Beregszászy F., 1897. 16. DétshyM., 1983.95. 17. Megay G., 1954. III. 20. 249